A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból

IJj kagylók és bracliiopodák a. bakonyi triászból. 9 dányt le is rajzoltattam. A mellső szél körrajza a Gérv. costata var. contractu SCHAUROTH

,

1 a coburgi felső-kagylómész ezen kicsiny alakjára emlékeztet. Az ábrázolt példány az ismeretes werfeni termőhelyről: Hidegkútról származik és domború, a búbján kissé lecsiszolt jobb teknőt, valamint ez alatt ferdén hátratolt lapos bal teknőt mutat. Az eredeti példány a budapesti m. kir. Földtani Intézetben van. Gcrznlleia modiola n. sp. (Cf. Gervilleia modiolaeformis GIEBEL

: Lieskau, 4. t., 11. ábra) — Gervilleia costata ROEMER F. (non QUENSTEDT): Geologie von Oberschlesien, 10. tábla, 3. ábra, 129. old. Csopak, Hidegkút és Cserhalom-puszta lemezes meszeiben, a melyek a tarkahomokkő és a kagylómész határán fekszenek és petrografiailag a német wellenkalk-ra emlékeztetnek, kicsiny sima modiola-szexü. kagyló található, többnyire hatalmas, kőzetképző tömegekben. Mindkét szárnyának kereksége miatt modiolá-nak tarthatnék, ha a mellső szárnyán egy kis harántlécz, valamint a hátsó szárnyán egy hoszszanti fog elmosódott benyomata a gervilleia mellet nem tanúskodnának. Teljesen megegyező fajt

2 ír le ROEMER F. a Krakkó melletti Plaza dolomitjából, a mely Myophoria costata és Beneckeia tennis fajokat tartalmaz, tehát valódi rőth-dolomit. Igen hasonló az idézett Gervilleia modiolaeformis GIEB. ábrázolása a lieskaui kagylómészből ; de az eredeti példányokkal való összehasonlítás, a miket FRITSCH 6. ábra. Gervilleia modiola FRECH. 2:1. 7. ábra. Gervilleia costata Qu. Kagylómész Buchfurth, Weimar mellett. A mellső szárny körrajza a Gervilleia contracta SCHAUROTH faj kópiája. 2:1. Breslaui geol. múzeum. a

l

t a

2 Legfelső tarka homokkő lemezes meszéből, Csopak. — b. Röth-Dolomit. Plaza, Krakkó mellett. Breslaui múzeum. — c. A legfelső tarka homokkő lemezes meszéből, Cserhalom-puszta. a, c. a m. k. Földt. Intézetben, b. a breslaui múzeumban. 8. ábra Gervilleia modiolaeformis GIEBEL. 2:1 Eredetije a hallei múzeumban. Schaumkalk, Bennstedtről, Halle mellett. 1 Zeitschrift d. deutschen geolog. Gesellsch. 1857, 5. tábla, 3. ábra. - A Gervilleia costata név kétségtelenül erősen bordázott, szögletesen határolt hátsó szárnynyal ellátott alakra vonatkozik (l. a fenti ábrát) és ezt a fenforgó típusra nem tarthatjuk meg.