A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
74 A halatonvidéki bazaltok. 74 tátott rombos piroxénmag ellenben valószínűleg bronzit. Tekintve ugyanis, hogy az [100: 001] övből való metszeten csak egy tengelyképet kaptam s a másik tengelyképet forgatókészülékkel sem sikerült a látómezőbe behozni, a mi nagy tengelyszögre vall és hogy dichroizmus sem igen volt észlelhető, inkább a bronzitra kellett gondolnom. 1 Ezen véleményemet a vegyielemzés is támogatja, a mennyiben az OSANNféle F. molekulacsoportban, a mely a színes ásvány alkatrészek komponenseit foglalja magában, BECKE módszere szerint számítva, Ca: Mg: Fe = 2'3: 5'2: 2'5 vagyis a Fe-ból viszonylag véve, kevés mennyiség van. A Mg túlsúlya, BECKE szerint, 2 a rombos piroxén fellépését jelzi, s így kőzetünk rombos piroxén tartalma vegyileg is igazolva van. Rombos és monoklin piroxén ilyen előfordulásáról az irodalomban többször tétetik említés. Bo RICKY 1873-ban, i. m. 134. lapján azt írja: „In einem gro ssen Augitdurchschnitte fand sich als Einschluss eine grosse Dialagtafel 3 vor. Dieselbe, etwa harfenähnlich begrenzt und von einer dichten Anhäufung von angeflossenen Fragmenten des Dialag, von Schlackenkörnchen, Glaspartikeln und Gasblasen umsäumt, zeichnet sich durch sehr dichte parallelen Riefen aus, an denen man deutlich bemerkt, das sie theils Querschnitskanten von treppenförmig übereinander gelagerten, äusserst dünnen Lamellen theils gedehnte Hohlräume sind". 4 BÜCKING H.: i m. 165. lapján említ a Steinsburg bazanitjából ilyenféle esetet. 0 a magot ensztatit-nak tartja s a külső burkot, a melynek nem volt sík körülhatárolása, augitnak mondta, minthogy a maggal parallel futó hasadása a hasadás-vonallal 36° os kioltódást mutat. 1892-ben SCHAFARZIK FERENCZ a Cserháthegy nyugati kúpjának északi oldaláról való augitmikrolitos-hipersztén-andezitről írja, hogy egy homogénanyagú hiperszténkristályt vastagon ikerrovátkás augit burkol körül, a mi különösen polarizált fényben látható jól 5 s említi, hogy mindkettő krisztallografiailag orientálva van összenőve. Mikrolitos koszorúról ő nem tesz említést. 1895-ben RINNE F.: Hessenből a Gudensberg melletti Schanze leucitbazaltjából 1 V. ö. i. m. 395. 1. 2 229. 1. 3 L. i. m. III. tábla 2. ábráját. 4 Talán szintén rombos piroxén. SCHAFARZIK FERENCZ: A Cserhát piroxénandezitjei; A m. k. Földt. Intézet Évkönyve. IX. k. 7. f. 284—285 1. és a VIII. tábla 10. rajza 26. ábra. Rombos piroxén, monoklin piroxén burokban, a Rekettyés kőzetéből. Kereszt, nikol. 1 : 33
