Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
Bevezetés
2 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. ASBOTH V. JÁNOS : Reise von Keszthely in Szalader Comitat nach Veszprém; BREDETZKY S. : Beiträge zur Topographie des Königreichs Ungarn. Wien, 1803. czímű munkájában és BRIGIIT RICHARD: Remarks upon the hills of Badacson, Szigliget ect. és Hungary Transact, of the geol. Soc. of London for 1819, czimű munkáit, mint amelyek a Balatonvidék geológiájával és ásványaival bővebben foglalkoznak. BEUDANT egy esztendőnél rövidebb ideig utazott hazánkban. Bécs felől Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Zólyom, Nógrád, Gömör, Torna, Abauj, Liptó, Szepes vármegyék és keleti Galiczia beutazása után Sárost, Zemplént és a Vihorlát— Gutin trachitvonulatát látogatta meg; majd Máramaros és Erdély nevezetességeit kereste föl. Erdélyből az Alföldön keresztül Budapest környékére igyekezett. Az I. és II. kötet 16 fejezetében vannak letéve azok a bámulatosan hű és szép megfigyelések, amelyeket BEUDANT hazánkról följegyzett. Az ország szívéből a Balaton környékére és Pécs vidékére ment és Vas, Sopron vármegyéken keresztül Wiennek hagyta el tél kezdetén Magyarországot. BEUDANT munkája nemcsak topográfiái és geologiai szempontból tartalmas, hanem művelődéstörténetileg is, mert 100 év előtti társadalmi állapotainkról hű képet ad. Az akkori egyszerű, azonban idegen mételytől még nem befolyásolt úri társadalomról, a becsületes magyar népről rokonszenves ismertetések szólnak BEUDANT leírásában és jóleső tudomást vehetünk arról, hogy főúri köreinket és középosztályunkat finom műveltségűnek ecseteli. A Bakony zsiványkorát is igazi valóságára redukálja, mondván, hogy sehol nagyobb biztonságban nem utazott, mint nálunk. Nemzetünk 100 év előtt, a török hódoltság nyomorúságaiból még alighogy föleszmélve, körülbelül abban az állapotban volt, mint jelenleg Bulgária vagy Szerbia. A művelt franczia tudós könyvének bevezetésében mégis olyan rokonszenvesnek rajzolja jellegünket és olyan kiválóknak intézményeinket, hogy olvasása büszke örömmel tölthet el bennünket és megnyugvást szerez hanyatlásunk idején, hogy még jobbra érdemesek vagyunk. BEUDANT a II. kötet 18. fejezetében a 455—512. oldalt szenteli a Balaton környékének, ahova Székesfehérvár és Mór felé jutott el. A Bakonynak csak déli lejtőit láthatta. Elénk, vonzó és tartalmas leírást olvashatunk a jeles franczia tudóstól Balatonunkról, ahol különösen a bazalthegyek érdekelték. Lelkesedéssel szól arról a remek kilátásról, amelyet Zsid felől jövet Tapolczára leszállóban a tizennégy bazalthegygyei behintett síkság a Balatonnál elébe tárt és amelynek elragadó bájossága a geologust csodálattal tölti el. BEUDANT a következő képződményeket választotta ki a Balaton mellékén és ezek telepedését a IV. kötetben atlaszának 6., 7. tábláin szelvényekben is ábrázolta; egy 1 : 100,000 mértékű geologiai térképen pedig elterjedésük átnézetét adja.
