Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VII. Fejezet. A kréta szisztéma
A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 198 tekint le a Kis-Alföld beöblösödéseire, a legtarkább összetevésű altalaj van az egész túladunai középhegységben. A felsőtriász fő-dolomitja a kösseni-rétegek és dachsteini-mészkő, a liász, a tithon, az alsó- és felsőkréta, az eoczén, a mediterrán és a pannoniai-pontusi rétegek, valamint a bazalt sokféle kőzeteikkel alkotják a hegyeket. A Kabhegy 614 m. magas, mintegy 20 km. kerületű bazaltkúpja uralja délfelől a változatos vidéket. Összetört rögökben vannak itt a mezozoos rétegek, melyeket szabályos takaróval borít el az eoczénkor nummulites-mesze. (XII. tábla A.) Alsó krétakorú, az urgon-emeletbe tartozó kaprotina-mészkő és a gosaui-emeletbe tartozó felső krétakorú rétegek képviselik az ajkavidéki krétát. A Kislőddel szemben nyíló Csalánosvölgy alsó liász-mészkövében nyitott mészkőfejtők felett, melyek helyét a kislődiek «Grund»-nak nevezik, a völgy hátterében és négyfelé elágazó felső árkaiban akadunk először északfelől jövet a kaprotinás vagy alsó rudista-mészkő nagyobb területeire; itt az alsóliászmészkövön szintesen nyugszanak a Kepekőhát és a Hosszúbércz tövében. Már a szentgáli határban feltűnnek az alsó-krétának kövületekkel teli, világossárga és fehér mészkőpadjai. Ugyanott szerteheverő darabokban márgás mészkövet és márgát leltem felső-krétakorú kövületekkel. Numulites-mészkő takarja őket. Úgy jelentkeznek itt a kréta-mészkövek, mint a dachsteini-mészkő és a liász-rögök közötti pászták, amelyek már összetörött altalajon rakódtak le, azonban az eoczén takaróval együtt később maguk is diszlokácziókat szenvedtek. A Csalános-völgy környékének sűrű erdőségében a telepedés kibetűzése vesződséges munka lesz és a területnek tüzetes geomorfologiai megvilágítása is még mesterére vár. Több új adatom .van azonban Úrkút és a Csingervölgyi szénbánya vidékéről. A Csingervölgyi vagy Ajkai kőszénbánya néhai érdemes bányanagyja, RIF.THMÜLLER ÁRMIN úr, ismételve nagy készséggel közölte velem a bányamívelés folyamán szerzett geologiai adatokat, amelyek felhasználásával a szénbányák környékének, talajszerkezetének világosabb képét adhatom azoknál a leírásoknál, amelyek a bányamívelés megkezdésekor BÖCKH JÁNOS és HANTKEN MIKSA munkáiban közöltettek. A Kabhegy felől három hosszú völgy lejt északnyugatnak; ezek az úrkúti két ágból egyesülő Csingervölgy, amely derékszögben kanyarodva Csingervölgy bányatelep alatt délnyugat felé fordul; Bodé falu felett torkollik bele a másik két völgy: a Köves-árok és a Köveskepe-árok. Mindezek vizét a Csingeri-rét Beréndnél önti be a Torna-patakba. Ezen árkok 50—100 méterrel mélyednek be a 400 m. körüli tengerszint feletti magasságokkal jelölt fensíkba. Ajka állomás felett a Torna-völgybe torkoló Jakabkúti-árok és a Csékút— Padrag közti mocsaras részek adják a területnek keleti és nyugati határát. A nagyvázsonyi fődolomitból álló fensík északnyugati kiágazásának lehet tekinteni az Úrkút—csingervölgyi vidéket; a fődolomit a Kabhegy nagy bazalttakarója alól több helyen előbukkan és még a Csékút melletti Gyürhegy alján is van nyoma, sőt a Csingervölgyi bányákban is ráakadtak. Az Úrkút és Csékút közti fensíkokat azonban nummulites- mészkő alkotja, amely alól csak kevés helyen bukkannak elő a liász- és kréta-rétegek. Az árkok bejárása közben könnyen felismerhetni, hogy SE—NW irányú törések zavarták meg leginkább a mezozoikus altalajt; valamint azt is földerítették a bányavájások, hogy még a nummulites mészkövet is ilyen irányú vetődések érintették. Általában 20—21 h irányú vetődések szeldelik a szénképződményt. Ezekre merőlegesen 15—17 h irányban futó
