Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
412 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Ezek a bazaltfensíkok az Egervölgy-mellékieknek hasonmásai és velük egyenlő magassági színben is vannak. Annyiban különböznek tőlük, hogy aránylag vékony bazalttakarójuk alól hiányzik a tufa, míg az Egervölgy-melléki fensíkok bazaltja alatt a bazalttufa bőven van jelen. Annál érdekesebb azonban, hogy a Lázhegy, a Szebike és a Prágaihegy tövében és a Tátika északi kerületén is, mélyen fekvő kisebb kitörések és dejkok vannak. Ezek között talán legérdekesebb az a keskeny északkeletdélnyugati irányban elnyúló dejk, amely Sümegprágától délre az erdőszegélyen, 220—230 m. t. sz. feletti magasságban, sárga pannoniai-pontusi homokon tört keresztül és gyönyörű, legyezőállású, 8—10 cm. vastag, tömör bazaltból álló oszlopokat tüntet fel. A 240 m. magasságú Berczeháton a Zalaszántó és Bazsi közötti országút magaslatán is keskeny bazaltdejk köti össze a Tátikát a Kovácsi hegyekkel. Ezeket a mélyebben fekvő, tőlem fiatalabbnak ítélt bazalterupcziókat jól meg kell különböztetni a magasabb tetőkről és oldalakról lerogyott és lecsúszott részletektől. A Badacsony keleti oldalán a faluig jutottak le a bazalttufa- és a tömör bazaltomlások, a nagy kőfejtő is kezdetben lerogyott bazaltoszlop-romokat termelt ki. Hatalmas lerogyások vannak a Szent-Györgyhegy északkeleti oldalán a Kőzsákok alatt, ahol a palagonitos bazalttufa látszólag 34°-kal dől a bazaltoszlopok alá. 1 Itt a bazalttufa a bazaltoszlopokkal együtt rogyott le vagy 30 m.-rel és eközben vízszintes helyzetéből kibillenve, a pannoniai-pontusi lejtőre ráfeküdt. A Kőzsákok tövéből letekintve,É jól lehet látni a kőfolyás alatt a ferdén heverő széttöredezett bazaltoszlopokat. A Szent-Györgyhegy nyugati, Raposkai oldalán is lerogytak a bazaltoszlopok. 1908-ban, a kőfejtéssel annyira elhordták ezeket, hogy az oszlopoknak hozzátámaszkodása a pannoniai-pontusi vízszintesen fekvő pontusi agyaghoz látható volt. A Haláphegyet is lerogyott bazalttömegek környezik. A bazalterupeziók geológiájáról. A balatonvidéki, helyesebben a tágabb értelemben vett bakonyvidéki bazaltokról bő irodalom van. 2 Valamennyi térszíni alakulat között változatos körvonalaikkal, sűrű egymásmellettiségükkel és a síkságból való közvetlen kiemelkedésükkel a tapolczavidéki bazalthegyek ragadják meg leginkább a Balaton vidékén, valamint a Kis Magyar Alföldön az utazók figyelmét. Bazalthegyeink páratlanul szép és egyéniségben egyedülálló tájképeket nyújtanak ; érthető tehát, hogy már sokan nagy előszeretettel foglalkoztak velük, sok természetvizsgáló, BEUDANT, S TÄCHE , BÖCKH J., HOFMANN K., SOMMERFELDT ERNŐ, legújabban pedig VITÁLIS ISTVÁN kitűnő geologiai és kőzettani leírásokat adtak róluk. Mindazonáltal én még most sem tartom véglegesen letárgyaltnak bazaltjaink természetrajzát. Mindegyik bazalthegy megérdemli, hogy részletesen foglalkozzék valaki tulajdonságaikkal. Szigliget, Tihany, Monostorapáti környékének tufavulkánjai, temérdek erupcziós kürtőikkel, tüzetes morfologiai, petrografiai és vulkanológiai vizsgálatra érdemesek. Hátra van még bazaltjaink tüzetes összehasonlítása a stájerországi, vas- és sopronvármegyei bazaltterületekkel, amelyek az Alpok kiágazásainak peremén, illetőleg a Kis Magyar Alföld nyugati kerületén sorakoznak. 1 VITÁLIS ISTVÁN : A balatonvidéki bazaltok. 107. old. 2 Lásd VITÁLIS ISTVÁN: A Balatonvidéki bazaltok. 5. old.; Geologiai függelék.
