Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

403 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 gyületek olyan hasadásokat és árkos besülyedéseket követnek, amelyek az egész túladunai altalajt a keleti Alpokig érintették és a Nagy Magyar Alföldre is kiterjednek. A somogyi völgyek irányainak folytatásában Balatonfelvidéken és a Nagy Bakonyban hasadékokat ismertem fel, amelyek mellett vízszintes eltolódásokat is kinyomoztunk. Szemközt a somogyi dombvidék völgyeivel és mélyedéseivel a Balatonfelvidéken is mély völgyek és tágas öblözetek vannak. A Keszthelyi hegység dolomitfensíkjának sűrű, észak—déli irányú völgyei a Somogy morfologiájával és a Göcsej térszíni alakulataival hasonneműek. 215. ábra. Gyűrődés a várpalotai lignittelepben. Vannak különben, bárha gyéren, olyan adataim is, amelyek a pannoniai-pontusi rétegek helvi megzavartságát bizonyítják. Ezek a Balaton kerületéről valók és azt igazolják, hogy a Balaton teknője, a Balatonfelvidék tövében a pannoniai-pontusi vízterület eltűnése után sülyedt be és hogy még a legfiatalabb pontusi rétegek is résztvettek a beszakadás folyamatában. JUDD

1 angol geologusnak felfogása, amely a Balaton keletkezését a bazaltok kitörésével hozza kapcsolatba, általánosságban és a geologiai időrend szerint, nagyon egybevág megfigyelésemmel. A Balaton keleti partján a balatonaligai magas partfalon látható szelíd réteg1 JUDD J. W.: On the Origin of Lake Balaton; Geological Magazin, II. Decad. III. Vol. 1876 26*