Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 453 Eme hosszadalmas leírásból azt a következtetést vonom le, hogy az Alpesek keleti bástyáiról a pannoniai-pontusi rétegekre a legfiatalabb plioczén vagy legidősebb pleisztoczén korban nagykiterjedésű kaviestörmelékkűpok ereszkedtek le. Az ezekből keletkezett általános kavicstakaróba a Feistritz, a Lapincs, a Pinka, a Rába, a Gyöngyös, a Répcze, az Ikva, sőt még a Zalafolyó is később vágták be völgyeiket. Ezt a kavicstakarót azoknak hasonmásául tekintem, amelyeket a belső ázsiai Góbi-sivatagban a Nansán hegység északi aljában gróf Széchenyi Péla keletázsiai utazása alatt megismertem és leírtam. 1 Az összehasonlításból az is következik, hogy a Kis-Magyar-Alföld nagy kavicstakaróit is a legközelebbi hegységekhez kötött, sivatagbeli képződményeknek vallom. Igazolja ezt az állításomat az a körülmény, hogy a mi kavicsaink is nagyobbrészt szegletes, éleiken alig gömbölyített görgetegekből állanak; tehát torrensvizck hordalékai, nem pedig állandó sebesen folyó vizek, gömbölyű ellipszoid és parittyakő formájű görgetegei. Valamivel jobban koptatott görgetegek csak a Kemenes fensíkon és a Farkaserődön, Vasvár környékén vannak. A törmelékkűpok tövén egyesülő patakok állandó főfolyója természetesen itt is görgetett kavicsot hordott. A Gobi-sivatagba leérő óriási törmelékkűpok homlokrészeit is folyóbeli görgeteg lepi el. Nagy különbség van a túladunai régi törmelékkűpok és a bakonyi mioczénkori, vagy a Fehring és Grácz közötti halomvidék pannoniai-pontusikori kavicsai között. A bakonyi és a gráczvidéki kavicsok gömbölyű és lapos görgetegekből állanak és sok mészkövet tartalmaznak, a túladunai plioczén vagy alsópleisztoczénkori törmelékkúpokon azonban a szegletes vagy csak az éleken gömbölyű kvarczos torrenskő a túlnyomó. Szélfútta éles kövek is elég gyakran kerülnek elénk és pedig annál sűrűbben, mennél inkább megközelítjük a Keleti Alpok kiágazásait a Lajtahegység es a Kiskárpátok felé, vagyis mennél közelebb jutunk a Kis-Magyar-Alföld és a YVienimedencze legmélyebb és legszárazabb részeihez. A Bakony északi lejtőjének kavicsai. Ajka vidékéről a Tornapatak mellékén, a Gerencze és a Czuhapatak bakonyi nyílásaiból, szétszórt kis pásztákban, messzire leérnek a kavicsleplek a Kis Magyar Alföldre. Homokkal erősen keveredett kavics borítja Ajka alatt a tosok—beréndi erdőnek 200 m. t. f. magasságban elterülő lapját. Devecser és Somlyóvásárhely tágabb környékét, valamint a Sümeg— Nyirád közti hátságokat; Czelldömölkön és a Kemenesaljának keleti dombjain Szergény és Pór- meg Nemesszalók között 130 m. t. sz. feletti magasságban találtám kavicsos homokot. Pápa vasúti állomása körül és az Öreghegyi-szőlőhegyen 130 — 170 m. magasságban van kavicsos homok. A Gerencze mellékén Szűcs, Koppány és Fenyőfő körül valóságos sivatag jellegű kavics borítja 200—250 m. t. f. magasságban a pannoniai-pontusi rétegeket, illetőleg ezeknek a fődolomiton elterülő abradált síkságát. Pakonyszentlászló felett a Kápolnadombon 280 m. tenger f. magasságban a pannoniai-pontusi agyagon fekszik a kavics, a dombok északi oldalán pedig, nagykiterjedésű homokbuczkás térségen fekszik a Sándormajor felé a Fenyveserdő. 1 Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utazásának tudományos eredményei (1877—1880) I. köt.
