Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények

430 A Balaton környékének geologiai képződményei. 430 felé Tolna vármegyebe mint aprókavicsos homok folytatódik és futóhomokba megy át; észak felé a Sárrét déli peremén azonban a kavics Urhidáig szélesen elterül. Urhida és Szabadbattyán között a Sárvíz—Nádorcsatorna völgyíilete szabja nyugati határát. A Sárvíz északi partján Székesfehérvártól Csórnak, Iszkaszentgyörgynek és Mohának kavicson vezet az út a Száraz nevű dűlőn, amely a Sárrétet a Gaja patak rétségétől elválasztja; Sárrét déli peremén a Séd folyó fut végig. Ennek kanyargó folyása mentén Királyszentistvántól kezdve jobbkézt nincsen kavics; Papkeszítől lefele Urhidáig a Séd jobbján csaknem mindenütt pannoniai-pontusi rétegekből álló magas martok vannak. Balról azonban a Sárrét tőzeg-mocsaras síkságát a törmelékkúpok ívelt peremrészei veszik körül. A Csurgó—Moha—Iszkaszentgyörgy - Csór alatt levő nagv törmelékkúp, amelyet az imént már érintettem, a Gaja patak rétségeit választja el a Sárréttől; a Gaja patak kelet felől kerüli meg. Túlnyomóan kvarcz, kvarczit és lidiai-kő többé-kevésbbé jól gömbölyített görgetegei vannak benne. Ebben a törmelékkúpban, amely Székesfehérvártól Moháig, illetőleg Csórig 107 m. t. sz. f. magasságból kb. 120 m.-ig emelkedik, jó feltárások nincsenek. A Száraz-dülő szőlői között a Sárréten elég sok murvavágó gödörben 2 m. vastagságot is láttam; itt a kavics telepe több helyen meszes czementezésű laza konglomerát, amelyben szegletes és gömbölyű öregszemű görgeteg, borsónyi aprókavicsos poronddal váltakozik; homoklencsék is vannak a kavicsban. Iszkaszentgyörgy és Csór felé mindjobban homokosabb a kavics, azonban a felületen nagyobb hömpölyök is hevernek ; az átlag tyúktojás nagyságúak között dachsteini mészkő és dolomit is van itt a kavicsban. En a Székesfehérvár—iszkaszentgyörgyi törmelékkúpot a régi Gajavölgyből lefutó pleisztoczénkorú, vagy óholoczén időszakos, torrens jellegű nagy vizek patakhordalékának nézem. Ennek tengelyében van a legdurvább anyag, szélei felé aprókavicsos homokkal megfinomodik. Székesfehérvár északnyugati végén a temetőben, valamint a Sóstó körül és Felsővárosból Lovasberény felé tartó út melletti homokgödrökben 112 és 130 m. t. sz. f. magasságban aprókavicsos homok van; az utóbbi helyen 2'50 m. vastagságú lösz takarja. Valószínű, hogy ez a homok a lösz lerakodása előtti pleisztoczén völgyületekbe az Aszóvölgy felső tájékáról származott le. Székesfehérvár, Szentmihály és Urhida között azonban a Sárrét déli peremén ismét elég durva kavics van. Ezt a kavicsot parti turzásának tartom az egykori tóságnak partján tehát a törmelékkúpról tavi áramlástól átrakodott kavicsnak. Csór és Inota között a Kuti felől lejövő nagy Hidegvölgy előtt 2"7 km. hosszú nagy törmelékkúp nyomul a 362 m. t. sz. f. magas Baglyashegy tövéből a Sárrét közepébe. A fődolomitba vágott pannoniai-pontusi abráziós párkányra támaszkodik itt a kizárólag dolomit-kavicsból álló törmelék, amelynek lapja egyenletes hajlásban a Réti erdőn áthaladó országúttól a törmelékkúpnak Réti puszta alatti homlokáig kb. 30 métert esik, vagyis mintegy 11 métert kilométerenként. A csóri törmelélékkúp keleti oldalán a Merítő-puszta körül pannóniai agyag bukkanik elő a kavics alól bőségesen szivárgó vízzel. A törmelékkúp nyugati oldalán a M. Á. Vasútnak nagy kavicsbányája van mintegy 5 m. magas fallal. Felette a Hidegvölgy száraz árkának jobbján köves legelő terjed a 211 —176 m. t. sz. f. magasságú Inotai hegy lábáig, amelyet a Hidegvölgy választott el a Baglyashegytől. A kavics itt a pannoniai-pontusi rétegeknek egyik foszlányát fedi. Inotától nyugatra harmadikul a várpalotai törmelékkúp következik. Ez a várpalotai Temető-, Vaskapu-, és Vári völgyből származó fődolomit szegletés törmeléké-