Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
420 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Vájjon nyomon követték-e ezek a nagy lávafensíkok képződését, avagy sokkal későbbi vulkáni megnyilatkozások voltak-e ? azt csak ezutáni figyelmes morfologiai tanulmányok fogják kideríteni. Az ecsetelt magasfekvésű geologiai takarók koránál jóval fiatalabb keletkezésűek a plioczéntáblákba bevágódott Egervölgyben és a Tapolcza körüli defladált mélységekben, valamint a Balaton mentén lesülyedt részekben kiömlött bazalttufák és kicsinyke lávaömlések. Nemkülönben a vasvármegyei tufadombok is. A morfologiai szemlélet VITÁLIS I. kőzettani vizsgálatait tanulságosan fogja illusztrálni és tökéletesíteni, esetleg módosítani is az egyes bazalthegyeken. Példaképen említhetem és ábrázolhatom a Szent-Györgyhegyet, amelyről VITÁLIS a hazaltlávafolyásnak három czikluszát írta le, amelyek egymásutániságát azonban a morfologiai szemlélet nem igazolja. Ugyanis délről, a Szigligetihegyről tekintve a Szentgyörgyhegyre, azon három lávakiömlést lehet a bazaltsziklák alakjáról felismerni. A Hegymagas feletti sziklákról kelet felé, az Apáti-hegy alja felé egy vastag bazaltpad hajlik a pad lapjaira merőlegesen álló oszlopokkal. Az Apáti-hegy szabálytalanul oszlopos, poliédrikusan elváló bazaltja láthatóan későbbi, második kiömlés eredménye. Azután az a palagonittufa-gyűrű következik, amely a hegy csúcsát három oldalról körülveszi Harmadik lávaömlésként a palogonittufán az a salakos, hólyagos, óriási bombás bazaltláva ül, amely a tető déli lejtőjén legfeljebb 8 m. vastag, azonban észak felé az egész lapot elfödi. Az észak és északnyugat felé folyó salakos lávatakaró nemcsak a palagonittufa-gyűrű egynegyedét fedte el, hanem a Kőzsákok feletti sokszögű darabokra széthulló bazaltra is ráborult. Ezzel a morfologiai megfigyeléssel ellentétben VITÁLIS 1 az Apáti-hegy földpátos bazanitoid bazaltját tartja első és a Szent-Györgyhegy nyugati oldalának típusos földpátbazaltját második ömlésnek. Voltak-e a túladunai bazalterupczióknak kráterei ? Ez a probléma is élénken foglalkoztatta a geológusokat. JUDD W. a Tihanyi félszigetet egy régi vulkáni kúp reliktumának mondotta. 2 HOFMANN KÁROLY a tufavulkánokról szólva a tihanyi hegység után a sitkei tufadombok gyűrűjében látta egy tufavulkánnak remek romját. 3 VITÁLIS I. ebben a kérdésben semleges állásponton van és nem látja bebizonyítottnak a tihanyi vulkáni krátereket. Sőt SIGMUND-dal egyetértőleg, a sitkei tufakrátert is fantázia szüleményének tartja. 4 ZEPHAROVICH V. ismeretes szép munkájában a tihanyi katlanszerű mélyedésekről szólva, már kétségbe vonta azok krátertermészetét.A bazalttufarétegeken tőle is felismert különböző irányú és meredekségül dőlések, amelyeket én még sokkal többfelé irányulókkal egészíthettem ki, a tufákat számos kürtőkből szétömlötteknek bizonyítják. A sok kisebb-nagyobb bazalttufakürtő északnyugat—délkeleti és északkelet— délnyugati irányok szerint sorakozva, körülvette a Külső- és BeKő-tó medenczéjét és ezeket lefolyástalanokká tette. Hasonló a sitkei tufagyűrű keletkezése is. Sok kicsiny tufaerupcziónak, nem éppen nagyon szabályos, körkörös elhelyezkedése okozta itt is azt az alakot, amely 1 Idézett hely. 84. oldal. 1 On the Origin of Lake Balaton. 7. oldal. 3 A déli Bakony bazaltkőzetei. 450—453. és 469. oldal. 1 Idézett hely. 45., 48 és 101. oldal. 3 Die Halbinsel Tihany ; Sitzungsber der kais. Akademie der Wiss. Wien, math. not. cl. XIX. Bd. II. 342. old.
