Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 99 A litéri törésvonaltól északra fekvő területen Vörösbei énytől Solyon, Kádártán, Szentkirályszabadján, a Cserhalmi pusztán, Vámos, Veszprém fájsz, Hidegkút Barnag és Vöröstó környékén szintén csak nyomai vannak a Reitzi-rétegeknek. LACZKÓ DEZSŐ : Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása czímű művében a 45—49., 58., 63., 65., 67., 69. és 72. oldalakon tüzetesen szól a buchensteini előfordulásokról és ezek gyér kövületeiről, amelyek között a Protrachyceras Reitzi, BÖCKH fajtól jellemzett kőzetnek brachiopodái, u. m.: Rhynchonclla trinődosi BITTN., Spiriferina (Mentzelia) Köveskallensis BÖCKH és Spirigera trigonella SCHLOTH. határozottan anisusi vezérkövületek. A kagylós-mész és a buchensteini-rétegeknek fehér mészkő-fácziesze. A Rh. decurtata és C. trinodosus-zóna, valamint a Trach. Reitzi zóna drapszínű és zöldessárga, tufás márgás mészkőtelepei közé Dörgicse és Köveskálla között vastagon közbeilleszkedik egy tiszta fehér mészkőképződmény, amely kőzetbeli analógiával a dachsteini mészkőre és a bakonyi alsó liaszkorú mészkőre is emlékeztet. Említett főelterjedésén kívül kisebb vastagságban és csekély csapásmenti elterjedésben találtam még ezt a Recsekhegy nyugati oldalán Hidegkút felett, az örvényesi völgyben, Kádártán a falu nyugati végén és Öskünél a Kékerű-tó római zsilipjétől nyugatra. Hajmáskéren a Tóhegyen pedig LACZKÓ DEZSŐ fedezte fel. 1 Az utóbbiak mind a Trachyceras Reitzi-tői és az Arc. subtridentinus-icA jellemzett rétegek közé esnek. Dörgicse és Köveskálla között a dörgicsei nagy erdőben a Nyelőke közelében Alsódörgicse Gernye szőlőiben a Szentbalázsról nevezett templomrommal jelölt Herend-erdőn, az Agyaglik-szőlők és a Bánkút között, valamint a Tagyon melletti Herend erdőben, a megyehegyi dolomitba való valamelyes átmenettel, ez a fehér mészkő tetemes vastagságú és nagy, vízszintes elterjedésül. Miként fent már említettem, a kagylós-mész normális kőzetei Vörösberény és Aszófő, valamint Köveskálla és Gyulakeszi között teljesen megegyeznek egymással: alul sárgásszürke drapszínű márgás mészkövek, fent sötétszürke bitumenes mészkövek alkotják 50 m.-nél sehol nem vastagabb szintjüket. Örvényes (68ű — c. ábra a 113. oldalon), Balatonudvari, Dörgicse és Tagyon vidéken azonban nagyon eltérő kőzetek képviselik nagy vastagságban a kagylós-meszet és a buchensteini-rétegeket. Balatonfüredről jövet, először az örvényesi völgyben találkozunk a meleghegyi dolomiton fekvő másféle mészkővel. Világosszínű mészkő uralkodik itt, benne finom fekete pontok és magnetit kristálykák mutatkoznak; biztos meghatározásra nem alkalmas kagylók; nagyon apró gonodus vagy posidonia költések. Erre a nagyon kis feltárásra a Trach. Reitzi és az Arcestes snbtridentinus zónának szintén abnormális, diabáztufás, palás, márgalemezekből álló rétegei fekszenek reá. A legközelebbi hely, ahol ezt a fehér, ritkán magnetitszemes mészkövet érjük, a kegyes-tanítórend dörgicsei uradalmához tartozó Becser-puszta környéken van. A vászolyi Keresztfatető (Somostető) megyehegyi-dolomit magaslatától nyugatra nagy elterjedésben van egy hófehér, sárgafoltos mészkő: gyroporellákkai teli dolomiton nyugszik és ebből fokozatosan fejlődik ki. Azon a lefolyástalan fennsíkon, 1 Veszprém városa és tágabb környékének geologiai leírása 49. old.; Geologiai függeték. 7*
