Vastagh Gábor: Tanulmányok a kohászat magyarországi történetéből (Rudabánya, 2007)

Régi vaskohászat Jósvafőn

1. táblázat Öt jósvafői salakminta vegyi összetétele, lágyulás- és olvadáspontja Sio

2 30,31 29,65 30,86 30,06 30,26 Fe

2

0

3 10,31 9,02 13,38 11,92 12,64 FeO 11,40 9,88 9,80 11,41 11,75 MnO 2,43 1,68 0,56 1,58 1,54 A1

2

0

3 3,40 2,63 2,41 2,68 2,60 BaO 7,49 6,08 5,93 6,53 6,85 BaS0

4 10,97 15,28 14,17 11,34 11,43 CaO 9,91 10,60 6,70 12,20 10,29 Ti0

2 11,25 12,30 11,08 12,62 13,00 Cu 0,43 0,48 0,41 0,39 0,47 P

2

0

5 0,127 0,101 0,272 0,088 0,129 Számított 0,188 0,186 0,176 0,194 0,184 összes Fe 18,45 15,67 17,54 18,79 19,51 Lágyulás1150°C 1200°C 1200 °C 1220 °C pont Olvadás1260 °C 1220 °C 1240 °C 1240 °C pont wüsztit és a-kvarc. (A vizsgálatokat a Csepel Vas- és Fémművek metallográfiai laboratóriuma végezte, amiért, annyi idő után is, ismételten hálás köszönetemet fejezem ki! A csiszolaton látható barittűk a csillagalakú kristályoknak a csiszolat síkjával alkotott metszetei.) A salakminták mindegyikében található réz- és báriumtartalom azt bizonyítja, hogy a feldolgozott ércek Rudabányáról származtak. Különösen érdekes a nagy báriumtartalom. Míg az eddig másutt feltárt salakokban bárium nem volt, vagy csak kis mennyiségben, igen kevés, itt sokat találunk. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a Rudabányán régebben, a felső szintekben fejtett ércekben nem volt barit; vagy pedig, hogy azokat a kohósítás előtt gondosan válogatták. Hogy a mostani salakok báriumtartalma ilyen nagy, azt látszik bizonyítani, hogy régi kohászaink észrevették: az adagban a barit nem zavarja a folyamatot, a kihozatalt.