Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Természeti viszonyok - Geomorfológiai viszonyok

oldala igen meredek és a suvadások sok helyt lépcsőket alkotnak rajta, sőt, még a fekütalapzat oldalain is. A platók tetején érdekes és elég vastag löszféle eredetű agyag van, amelyen most az erdő lepusztítása után sovány legelők vagy még soványabb szántóföldek vannak. Érdekes paleogeomorfológiai viszonyokat őriztek meg a bazalttakarók, illetve a bazaltvulkáni elárasztások itt, amint azt a salgói és a zagyvarónai bányászat kiderítette. A pliocén végén fennálló eróziós árkos térszint, mely ti. a levantei időszak folyamán kialakult volt, a kiömlő bazaltláva kitöltötte. Sajnos mindössze pár négyzetkilométer területen sikerült ezt a régi morfológiai térszint ily módon megkapni. Észak felé ugyanis már a széntelepek kiékülnek, vagyis itt már az erózió a széntelepeket is lehordta akkorra, s így itt már nincs szénbányászat. A legszebb formákat, meredek hegyes kúpokat a nagy kitörési kráterek (Sőreg, Bagolykővár, Ajnácskő és Kissalgó) alkotják, vagy még inkább a feltódult tömzsszerű kitöltések. Az utóbbiak közt a 620 m nagy, kúp alakú Salgóvár-hegy igazán festői kimagasló forma Salgótarján tájképében. Még érdekesebb a kis somoskői Vár-hegy a híres hajolt bazaltoszlopaival (a keleti részén), amelyek hajlását a kihűlési formákra (a külsőre merőlegesen hasadozott szét a kihűlő bazaltláva) lehet visszavezetni. A bazalt vidék többi, főképp fekühomokkőből álló részei meredek falú, szaggatott dombvidéket alkotnak. Kisebb völgyei mélyek, nagy esésűek, juvenilisek, nagyobb völgyei ellenben a nagymérvű letárolás alkotta gyors feltöltődés következtében sokhelyt már szinte elaggott formákat mutatnak. 3. A szén vidék északi határán emelkedő Karancs és Sátoros magas horsztja és az ezt átütő nagy andezitlakkolitok képezik az igazi, már kissé magasabb, s így hegyvidékszámba is beillő formákat az elég alacsony területen. Ezért is a Karancs magas völgyeiben igazi hegyi patakok folynak szurdokokkal. Sok a puszta kőmeder, valamint vízesésféle, az áttöréses vulkáni részletek miatt, melyek egy-egy völgyben többször meg is ismétlődhetnek.