Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

V. Az erdélyi bányavidékekre vonatkozó források

1320. - Demeter királyi tárnokmester ítéletlevelében megerősíti, hogy Abrudbánya az erdélyi káptalan birtoka. Wenzel 1880. 126., FCD VJJI. kötet, 2. rész 278-279. 1427. - Zsigmond király birtokokat adományoz Abrudbánya városának. 1438. - Albert király utasítja Losonczi Dezső erdélyi vajdát, hogy Abrudbánya bányaszabadságát ne háborítsa. 1490. - Abmdbánya hűséget esküszik az erdélyi káptalannak. 1491. - H. Ulászló helyben hagyja az 1320-as ítéletben foglaltakat. Wenzel 1880. 126-127. 1494. október 5. - II. Ulászló király „Abrudbánya város bányászait felmenti a török elleni és más hadrakeléstől, hacsak a végső szükség esete nem áll fenn, továbbá megparancsolja az országnagy oknak, hogy Abrudbánya bányászait ne merjék bíróságuk elé állítani, vagy őket börtönbe vetni, hanem ha valakinek velük szemben valami keresnivalója van, azt Abrudbánya prézenciája előtt intézzék". MOL 2001. DL 105924. 1508. július 29. - II. Ulászló tudatja Batthyány Benedek kincstárnokkal, hogy Abrudbánya város bányászait felmentette mindenfajta adó fizetése alól, és címzettnek megparancsolja, hogy e rendelkezést tartsa tiszteletben. MOL 200

LDL 105924. 1518. június 27. - II. Lajos király Abrudbánya város egyeteme bemutatásában és kérésére átírja és megerősíti a város II. Ulászló királytól nyert 1494. október 5-i két kiváltságlevelét és ugyanennek a királynak 1508. július 29-i privilégiumát. MOL 200 LDL 105924.