Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1327. - I. Károly bányászati jogosítványokat adományoz Kakas Jánosnak (a Berzeviczy-család ősének) és Rikolf mesternek. Az oklevélben a király először fogalmazza meg a bányászati jog biztosításának azt az alapelvét, amelyet később I. Lajos 1351. évi X1TI. törvénycikkében szabályoz. „Ha pedig arany- és ezüstbányák lennének, ezeket megfelelő csere mellőzésével nem szabad elvenni... " FCD Vin. kötet, 3. rész 198-199., Wenzel 1880. 106. 1328. április 21. - I. Károly Pelsőc és Csernek községeknek (Gömör-Kishont vármegye) Korpona város jogát adományozza. Benda I. kötet 200. 1339. - I. Károly bányászati jogot adományoz a Szentgyörgyi grófok részére. Még ugyanebben az évben Tamás erdélyi vajda és királyi tarnokmesteri bíró ítéletet hoz a grófok sumhegyi kohójával kapcsolatos ügyben. 1368-ban I. Lajos király az adománylevelet átírja és megerősíti. 1369. -1. Lajos a sumhegyi bányászat királyi urburáját szabályozó oklevelet ad ki Szentgyörgyi János részére. 1537-ben I. Ferdinánd is megújítja a Szentgyörgyi család bányászati jogosítványait. Wenzel 1880. 319-324. 1344. február 9. - I. Lajos király Jekel fiai Máté és Domokos panaszára jekelfalvi (Szepes vármegye) birtokukon a gölnici és szomolnoki polgárok által elkövetett birtokháborítás megvizsgálására kiküldi a szepesi káptalant. A káptalan a vitás esetet kivizsgálja, és jelentésben tájékoztatja a királyt. HOM VII. kötet 399-400., FCD IX. kötet, 1. rész 239-242., MOL 2001. DL 60244. 1344. május 31. - A Gömör megyei Csetneken működő vashámor okleveles említése, amely egyben a vashámor első magyarországi előfordulása az írott forrásokban. Benda I. kötet 207. 1397. - Bányapataka (Újvágás - Zemplén vármegye) bányászatának okleveles említése. Wenzel 1880. 108. és 396-398.