Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

m. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források A felső-magyarországi bányavidék kifejezésnek sem eredeti jelentését használom, hanem a Gömör-Kishont, Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén és Ung vármegyék területére vonatkozó forrásokat csoportosítom ebben a fejezetben, és természetesen itt szerepeltetem a borsodi Rudabányát is, a rangban harmadik felső-magyarországi bányavárost. 1. A bányavidékre vonatkozó források 1243. - IV. Béla király Máté fiainak, Fülöp és Detre ispánoknak adományozza Domonkos bán fia Bors ispán birtokait, valamint Berzéte possessiót

73 a tartozékaival együtt, és rendelkezik a birtok területén nyitandó arany- és ezüstbányákkal kapcsolatos, őket megillető jogokról: „...ha Berzéte határain belül kétszáz ezüst márkát érő, vagy a becslés szerint annál kevesebb arany van, akkor azt ők szedjék be békességesen és háborítatlanul; ami kétszáz márkát meghaladót találnának pedig, azt a királyi kincstárnak kelljen beszolgáltatni, egyharmad részben az uraknak maradván... ". FCD TV. kötet, 1. rész 287-294., KBM. 1271. - V. István 24 szepességi szász település részére kiváltságlevelet ad, melyben ércbányászatra vonatkozó jogosítványokat is adományoz: A Gömör és Kishont vármegyei Pelsőc környékén.