Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1442. - Selmecbányát a Rozgonyiak által vezetett lengyel hadak elpusztítják és kifosztják, majd az év végén földrengés dönti romba a várost. Elpusztul a város levéltára is, a lakosság nagy része pedig elvándorol. Selmecbánya meggyengülésére vezethető vissza Bélabánya ezt követő elszakadása és önálló bányavárossá válása. Wenzel 1880. 33., ABT I. kötet 47. és 52. 1447. - Az országos rendek megerősítik Selmecbánya város kiváltságait. Wenzel 1880. 37. 1465. - Höhel János selmeci kamaragróf mindössze évi 4 márkáért veszi bérbe a hodrusi bányák urburáját, ami arra utal, hogy ebben az időben Hodruson nagyon csekély lehetett a termelés. Kachelmann III. kötet 90., ABT I. kötet 61. 1467. - Selmecbánya városának számadásában szerepel Brenner András bányapolgár, akinek családja később a legvagyonosabbak közé emelkedik. Kachelmann III. kötet 92. , ABT I. kötet 66. 1469. - A király Selmecbánya városát az Upor László saskői várnaggyal folytatott birtokvita lezárásaként megerősíti korábbi birtokaiban. Kachelmann HI. kötet 100., ABT I. kötet 66. 1479. - Mátyás király - tekintettel arra, hogy a város régi kiváltságlevelei 1442-ben elégtek - megerősíti Selmecbánya városát régi szabadalmaiban: többek között a szabad bíró választásban, a vámmentességben és azon jogában, hogy a bányaműveléshez szükséges fát a királyi erdőkből szabadon vágathatja. Kachelmann III. kötet 111., ABT I. kötet 68. 1481. - Mátyás király elrendeli, hogy Selmecbányán csak az a polgár jogosult ital mérésre, aki a bányák művelésére meghatározott összeget áldoz. Mihalovits 1934. 131.