Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

I. A bányászat és a kohászat múltjából - Bányászat az Árpádok korában (896-1301)

aztán 1217-ben, majd 1228-ban (Argenti fodina) szerepel, elveszett városi és bányászati kiváltságait a 14. század végén IV. Bélától származtatják, azonban II. András alatt már országos (vezető?) jelentőségű bányatelepülés. Besztercebánya városi privilégiumát 1255-ben újítja meg IV. Béla. Felmerül még Körmöc (1295 villa K.), Baka (1075, 1270 villa) és Börzsöny (1138,1270 erdő) neve is, de ekkor még bányászati vonatkozás nélkül. A liptói részeken: a Király-Bocán lakó szász vendégek kiváltságait 1271-ben az uralkodó megerősíti, Szentiványi-Bocáról pedig 1287-ben a király a tulajdonoson kívül mindenkit kitilt, aki bányászkodni vagy aranyat mosni akar; Lipcse (Németlipcse) szász vendégei széleskörű bányászati kiváltságokat kapnak 1263-ban a királytól, majd 1270-ben meg is erősíti azt, 1281-ben azonban eladományozza a várost magánbirtokosoknak. A Szepességből egyértelműen, mint bányahely csak Gölnicbánya ismert az oklevelekből: 1264-ben c/V/fasként említik, 1276-ban királyi város (1290-ben megújítva), 1278-ban vámszabályzata megegyezik a budaiakéval, 1280-ban IV. László itteni jövedelméből 25 kg-nyi ezüstöt utaltat ki, 1287-ben megerősíti a város IV. Bélától származtatott kiváltságait, 1288-ban pedig innen keltezi oklevelét. A szepesi szászok 1271-ben kelt nagy szabadságlevele tartalmazza a bányászati jogosultságokat is, de hogy pontosan hol és mely városok-telepek foglalkoznak e korban bányászattal, ma nemigen lehet megjelölni. Igló minden bizonnyal: 1284-ben Kun László király csapatai feldúlják bányaműveit is (Hajnóci 1931). Abaújból a jászói monostor bányászati kiváltságai ismertek 1243-ból és 1255-ből, azt azonban nem tudjuk, hogy ténylegesen folyt-e és milyen mérvű bányászkodás e korban? Telkit 1270/71-ben faluként említik, bánya nélkül. A gömöri területről: Rimabánya vendégeinek a kalocsai és bácsi érsek 1268-ban kiváltságokat adományoz, 1270-ben a hányók kitermelését is engedélyezi. Rozsnyóbányát 1291-ben a király az esztergomi érseknek adományozza. Felmerül még több későbbi bányahely neve is, de bányászati tevékenység említése nélkül: 1243-ban Csetnek, Dobsina, Pelsőc stb. Erdélyből egyedül Radna neve ismert ebből a korból: 1235-ben orosz évkönyvek említik bányaként, a tatárjárásban jórészt elpusztul, de - állítólag - ispánjuk vezetésével a szász lakosság a mongol sereghez csatlakozik, 1264-ben királynéi birtok. A római korban müveit Abrud neve 1271-ből íerraként ismert. A nógrádi Losonc környékén is volt rövid életű bányászat egy 1275. évi oklevél tanúsága szerint. Az aranymosás elterjedt foglalkozás volt országszerte. Ennek egyedüli emléke a számos Aranyos stb. korabeli helynév. Az okleveles, írásos emlékeken felül a mai történetírás régészeti anyagra nemigen támaszkodhat. Az egykori bányavágatok, aknák, tárók, hányók stb. kora nem határozható meg, többségük pedig - főként a későbbi bányászati tevékenység során - meg is semmisült (pl. az egykori rudabányai színesérc-bányászat emlékei a későbbi külfejtéses vasércbányászat során, vagy az erdélyi „klasszikus" aranybányák a mai érctartalmú kőzetek „totális" feldolgozása idején stb.) A ma is jól csengő nevű, ismert bányavárosaink sorát csak 14. századi okleveleinkben találjuk először. Ennek két oka lehet. Az egyik, hogy a rájuk vonatkozó korábbi oklevelek elvesztek a magyar történelem szakadatlan viharaiban, a másik pedig, hogy csak a 14. század során váltak ténylegesen bányászattal foglalkozó városokká-telepekké. Ez utóbbiak közé tartozik - mint említettük is - Körmöcbánya, Bakabánya, Telkibánya, Börzsöny, Abrudbánya. Valószínűleg ugyanez a sorsa a Nagybánya környéki bányászatnak is, hiszen kizárt, az hogy a vidék a végtelen síkságból égbe kapaszkodó, napsütésben fürdő hegyoldalaival, csörgedező patakok szelte kies völgyeivel ne vonzotta volna az embert jelentősebb települések létrehozására, függetlenül a bányászati lehetőségektől. Céltudatos bányászati kutatás és telepítés hozhatta viszont létre a