Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Muzeológia - A Rozsnyói Bányászati Múzeum története (Kovács Ágnes)

Rendkívül fontos szerepet töltöttek be a már említett múzeumi egyesületek, mert egy-egy múzeum létrejöttét általában e civil szervezetek pár éves működése előzte meg. Feladatuk volt az anyagiak megszerzése a megyei, a kerületi és a helyi elöljáróságoktól, a gyűjtőmunka megszervezése, ajándékozók keresése, továbbá minden olyan előkészítő munka irányítása és lebonyolítása, amely egy múzeum alapítását és megnyitását megelőzte. S most ezek után térjünk át Rozsnyóra, és vegyük sorra az egyes eseményeket. A város környékéről a múzeumról szóló első említés 1857-re tehető, amikor a krasznahorkai vár akkori gazdája, Andrássy György gróf lehetővé tette a nyilvánosság számára, hogy láthassák a vár 1850 óta lakatlan helyiségeit. Arról már nincs híradás, hogy ez csak egyszeri eset volt-e, vagy követték továbbiak is. Anynyi azonban bizonyos, hogy gróf Andrássy György fia, Dénes 1882-ben megnyitotta a Vármúzeumot, s ugyanő hozta létre az első képtárat Krasznahorkaváralján 1908-1909-ben. Mindezek, valamint egy mauzóleum építése mellett Andrássy Dénes lelkes támogatója volt a környék múzeumügyének. Többek között a rozsnyói múzeum megalapításához is anyagiakkal járult hozzá. 2002 februárjában ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját a Rozsnyói Bányászati Múzeum, amely két intézmény, a Rozsnyói Bányászati és Kohászati, valamint a Városi Múzeum összevonásából alakult ki. Tartalmában gyarapodva, formájában és jellegében is módosulva fokozatos fejlődésen ment keresztül, de a történelem viharai miatt olykor az elkerülhetetlen pusztulásban is része volt. Ha végigtekintünk történetén, láthatjuk, hogy többször is a megsemmisülés veszélye fenyegette, de valahányszor sikerült túljutnia a mélyponton. A múzeum históriája 1902-ben kezdődött, amikor Rozsnyón tartotta rendszeres évi gyűlését az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Borsod-Gömöri Osztálya. Ezen az összejövetelen megbízták Eisele Gusztáv bányamérnököt Borsod és Gömör vármegyék bányászati és kohászati monográfiájának megírásával. Ekkor merült fel benne egy specializált bányászati múzeum alapításának a terve. Merész ötletét a Sajó-Vidék c. lap 1902. május 29-