Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Visszatekintés - Régi leírások magyarországi bányavidékekről - 1. Gróf Teleki Domokos az alsó- és felső-magyarországi bányavárosokról (1796)

[A *-gal jelzett, magyarázatra szoruló településnevek: Borassod = ? Vereshegy, ma Porác, Dobsó = Dobschau, Dobsina, ma Dobsina; Einsiedel, Remete = Szepesremete, ma Mnísek nad Hnilcom; Krombach Krompach, Korompa, ma Krompachy; Polum = Polom, ma Gemerská Poloma; Redovár = Rédova, később Sajóréde, ma Rejdová; Rekkenberg = Rekenyeújfalu, ma Rakovnica; Slav = Slawsdorf, Nagy- és Kisszlabos, ma Slavosovce; Swendlér = Svedlér, Svedlár; Wallendorf^ Szepesolaszi, Spisské Vlachy.] Zólyom és Besztercebánya Zólyom, Vetusolium, Altsohl, egy régi város; a Garamb vizénél fekszik. Szabad királyi bányaváros és derék helység. Lakosai majd mindnyájan tótok, kevesebben németek. A város déli részében egy hegyecskén a vár fekszik, melyben Mátyás király gyakran mulatott, és azért nagy épületeket is emeltetett benne, amelyeknek helyét most egy újabb kastély foglalja, melyet a várral együtt a g. Esterházy família bír. Ebben a várban tartotta Bethlen Gábor fejedelem a magyar koronát, minekutána azt a posonyi vár megvétele után kezére nyerte. Zólyom még arról nevezetes, hogy itt I. Lajos király 1378-ban egy lengyel országgyűlést tartott, amelyben leányát, Hedvigist, kit a lengyel Jagelló Ulászló vett feleségül, Lengyelországban a maga következőjének és királynénak nevezte. Besztercebánya, Neosolium, Bisztricia, Neusohl. Beszterce nevét a hasonló nevezetű Bisztrice vizétől veszi, mely a külső városnál foly el. Különben a Garamb vize mellett fekszik egy erdős és hegyeskörnyékben. Szabad királyi bányaváros. Eredetét II. András királytól veszi, ki is ide némely szász kolóniákot telepített a bányák míveléséért. A belső város kőfalakkal keríttetik és derék épületekkel bír, nagyságához képest azonban néptelennek látszik. A vár a városban fekszik és hajdan erős lehetett, most benne némely épületek és két katolikus templom áll fenn. A nagyobbik templom faragott kövekből épült, rézzel fedett és munkás építés. Mária Terézia királyné 1777-ben itt egy új püspökséget fundált hat kanonokkal együtt, a püspöknek pedig szép lakhelyet építtetett. A lakosok, kiknek számok mintegy Ötezerre vettetik, tótok és németek, a magyarokat itt is meg lehetne számlálni. Vallásokra nézve katoliku-