Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 1. (Rudabánya, 2004)

Tanulmányok - Hála József - Landgraf Ildikó: A háromszáz özvegyasszony tánca. Egy bányászmondánk néhány történeti, irodalomtörténeti és folklorisztikai vonatkozása

talmában, amely szerint „éneklés és sírás közben még azután is soká járták a nagybányaiak",

55 mint ahogy nem tartjuk bizonyítottnak Eötvös Károlynak a szintén forrásmegjelölés nélkül közölt alábbi megállapítását sem: „Régebben, kivált az erdélyi fejedelmi udvarnál, a fáklyatáncz, a vánkos-táncz s a háromszáz özvegyasszony táncza voltak a magyar tánczok. [...] Ezek azonban már a múlt [18.] században kimentek a divatból."

56 Azt gyanítjuk, hogy jeles írónk ezeket az „adatokat", mint ahogy a fentebb említettet (a toborzóhoz való hasonlatosság) is Jókai Mór Szép Mikhál című, tudományos forrásnak nem tekinthető regényének alábbi részéből vette: „S ott elébb a csupán férfiaknak való toborzót kezdték eljárni, hogy majd mikor a mámor kipárolgott a fejükből, akkorra a hölgyek is visszakerülnek, s rákezdhetik a palotást, a lengyel és a fáklyatáncot, meg a »háromszáz özvegyasszony táncát«."

57 A monda és a tánc a szépirodalmi adaptációkban Ahogy a magyar néprajztudomány számára Ipolyi Arnold fedezte fel a Magyar Simplicissimust, úgy a szépirodalomban legkorábban Jókai Mór használta fel. Az először 1877-ben napvilágot látott Szép Mikhál című regényének ez volt a fő forrása,

58 amelyben egy úri mulatság kapcsán megemlítette a „háromszáz özvegyasszony táncát" is.

59 A Damokosokban (1883) szintén a Magyar Simplicissimusból merítve használta fel a történetet. E regényében Damokos Tamásné a „háromszáz özvegyasszony tánca" dallamának eltrombitáltatásával toborozta össze a tatár rabságba esett férjeik kiszabadításáért az erdélyi fejedelemnél demonstráló asszonyokat.

60 A Magyar Simplicissimus hatása kimutatható Móricz Zsigmond munkásságában is.

61 Az Erdélyi Múzeum-Egylet 1904-ben hirdette meg az első Kovács Sámuel-féle balladapályázatát, amelyet Rákóczi című, //. Rákóczi Ferencről 55 TerényJ. 1940:70. 56 Eötvös K. 1885:30. 57 Jókai M. 1964:300. 58 Gálos R. 1910a. Feltehetően a könyv 1854-es lipcsei kiadását használta (Jókai M. 1964:324, 326; Téglás Tivadar jegyzete). 59 Jókai M. 1964:300. 60 Jókai M. 1966:110-113,265. 61 Kaposi E. - Pethes I. 1959:101.