Garami Evelin: A rudabányai vasércdúsító-mű története (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 34., Rudabánya, 2005)
III. A pátvasérc-dúsítás technológiája - Az ércelőkészítés fogalma, célja és a pátvasérccel végzett kísérletek
sével folytattak kísérleteket a rudabányai pátvasérccel. Vécsey a laboratóriumi kísérletek alapján a dúsításra a következő technológiát javasolta: az ércet -5 mm-es szemnagyságúra aprítsák, 550650 °C-on pörköljék, majd 500 °C alá történő, gyengén redukáló gázatmoszférában végbemenő hűtés után szeparálják. Ennek révén a 20-24 %-os Fe-tartalmú pátércből 43-45 %-os vastartalommal rendelkező, jó minőségű, kohósításra igen alkalmas dúsítmány állítható elő. 53 Vécsey eredményeinek megfelelően az Országos Tervhivatal elrendelte, hogy a NIM Vaskohászati Főosztályának munkatársai a magnetizáló pörköléshez szükséges forgódobos kemencék és szeparáló berendezések működését Csehszlovákiában tanulmányozzák. 54 1951 áprilisában Korompán (Krompachy) Vécsey Béla, Radványi László (a Kohó- és Gépipari Minisztérium [KGM] Vaskohászati Főosztálya részéről) és mások közreműködésével mintegy 300 t rudabányai pátere felhasználásával lefolytatták a nagyüzemi kísérleteket. A Csehszlovákiába szállított nyersérc átlag 26,4 % Fe-tartalommal rendelkezett. A pátot 850 °C-on pörkölték, majd a szeparálás után 45,7-50,9 %-os vastartalommal bíró dúsított ércet állítottak elő 75-80 %-os fémkihozatallal. A végmeddő vastartalma 11,2-19,6 % közt ingadozott. 55 (Korompán egyébként a német Krupp-Gruson Werke által gyártott forgódobos pörkölőkemence működött. 56 ) Az eredmények alapján - és a kiküldöttek véleménye szerint is - tehát a rudabányai pátere mágneses dúsítása nagyüzemi szempontból megvalósítható. Miután Magyarországon olyan tervező- és kivitelező vállalat, amely ércdúsító-művel kapcsolatos gyakorlattal rendelkezett volna, nem létezett, a Bányaberuházó Vállalat vezetői az NDK-beli Krupp-Gruson Werke utódjához, az Ernst Thällmann Werkéhzz (ETW) fordultak. 57 1952 márciusában és júniusában az ETW-nél, Magdeburgban is végeztek laboratóriumi és kisüzemi kísérleteket a rudabányai pátvasérccel. Ott - hasonlóan Korompához - forgókemencét alkalmaztak az érc előkészítéséhez, melyben a legmagasabb pörkölési hőmérséklet 770-915 °C volt. Az elválasztás dobszeparátorral történt. Mindezek eredményeként a dúsított érc vastartalma 48, 2 %, a fémkihozatal pedig 96 % lett, míg a végmeddő
