Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

meg, a jelenlevők mindegyikének egy pint bor ítéltetik oda. — Egy kémlefelvigyázó alkalmazást nyer. A bányapolgársági pénzeknek első kamatoztatása (törvényes kamatokkal) egy Entzler Józsefnél elhelyezett és iooo magyar frtot tevő tőke kikölcsönzése által történt. 7757 Az évi február 8-án Gölniczbanyára e ruar . 5

ssze

|j|

vo

^ gyűlésen a gölniczbányai bányapolgárok bekebeleztetnek. O felségének két huszárt állítanak. — A réz rendetlen kifizetésének orvoslása végett küldöttség választatik. 1767 Az évi jimius hó j-éu Szepes-Remetén Összegyűlt gyűlés a bányabiróságnak megválasztott coassessorait illetőleg kérvényt intéz a bányafőhivatalhoz ; ép úgy kérvényezi a vasgyárak számának csökkentését és a kémlekrajczároknak kifizettetését az iglóiak által. 17I

*

7

qq Síz augusztus jo-án Szepes-Remetén aUg

' ' tartott gyűlés megbízta Keczkés Pált, hogy állítsa össze a bányapolgárság iratait az 1748-ik évtől kezdve, a miért 16 arany jutalomban részesülend. — Az iglói bányapolgárok vonakodnak a kémlekrajczárokat kifizetni. — A szénszállítási vám miatt a gyűlés újból terjeszt fel kérvényt. 1757 „ 77 <7 szeptember 20-án ismét tartanak pwitest Szepes-Remetén. A banyapolgarok előterjesztést tesznek a magas cs. és kir. bánya- és pénzverésügyi igazgatóságnál a bányapolgársági ülnökséget illetőleg a szomolnoki bányabiróság kebelében, valamint felesleges vasgyáraknak beszüntetése iránt.