Hála József, Landgraf Ildikó: Magyarországi bányászmondák (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 24-25., Rudabánya, 2001)
Bányászmese - bányászmonda - Mondák11 - 2. Történeti mondák - 2.1. Emberi létesítmények keletkezéséhez fűződő mondák - alapítási mondák
18. században például a mecseki, 24 a nógrádi 25 és a borsodi 26 széntelepek nyomára, megismerésére is. A fent említett adatok történelmi tények, azonban a különféle ásványi nyersanyagok felfedezésének, egyes bányák, bányavárosok keletkezésének, alapításának vannak sajátosan mondai magyarázatai, amelyeket többnyire a nép költői képzelete szült. E történetekben növények, állatok és természetfeletti lények vezetik valamilyen értékes, hasznosítható anyagra a pásztort, a vadászt, a mészégetőt stb. 27 Az ilyen típusú mondák nagy hasonlóságot mutatnak azokkal a kincsmondákkal, amelyek kincsek megtalálásáról számolnak be. Ezekben a történetekben is megálmodják a kincs helyét, vagy különleges fény, tűz, lidérc, esetleg állat vezet a rejtekhelyre. 28 Ahogy a kincsmondák helye is vitatott a szakirodalomban, hiszen a történeti mondák és a hiedelemmondák között is előfordulnak, úgy a bányák megtalálásáról, alapításáról szóló történetek is olykor hiedelemmondák, máskor inkább történeti mondák. A szerzők úgy vélik, hogy helyesebb, ha az összes bányamegtalálásról, -alapításról szóló monda egy tematikus csoportban kap helyet, a történeti mondák között - mind a tanulmányban, mind a példatárban -, még akkor is, ha egy adott monda inkább a hiedelemmondákhoz közeb't (14.). Körmöcbánya aranyát először egy vadász (madarász) egy elejtett madár (fajd, fogoly) begyében találta meg 29 (5.). Selmecbányán a monda szerint egy pásztor aranyos, illetve ezüstös hátú gyíkokat pillantott meg, azokat követve talált az ércre. Az erről szóló publikált történetek egy részében szerepel a bányaváros elnevezésének (a pásztor nevéből: Sebnic, illetve élhetetlenségéből: „másoknak mindent, magának semmit" [szlovák: sebe nie] levezetett) népetimológiai magyarázata és a település címerében látható gyíkok jelenlétének indoklása is 30 (6—7.). A nyelvészek mai álláspontja szerint a város neve a szláv eredetű Selmec-patak közelségével kapcsolatos, az utóbbi elnevezése pedig arra utal, hogy savanyúvízforrások táplálják. 31 A címerről pedig meg kell jegyezni, hogy azon eredetileg sárkányok szerepeltek. 32 A legrégebbi sárkányábrázolás 1490-ből, az első címer pedig, amelyen a sárkányok gyíkoknak látszanak 1681-ből való, s csak az 1703-ból fennmaradt címeren ismerhetők fel egyértelműen a gyíkok 33 (1. ábra). A dobsinai bányászat megindulása egy mészégetőnek volt köszönhető, aki egyszer három tulipánt talált, s miután leszakította azokat, alattuk felfedezte az ércet 34 (8.). Rozsnyón (a város címerében is szereplő) három piros rózsa és az álmában látott tündér vezetett ércre egy pásztort 35 (9.) (2. ábra). Szomolnokon szintén pásztor volt az érc megtalálója 36 (10.). A nagybányai első (kereszt-hegyi) bányát egy asszony fedezte fel, amellyel a város régi nevének (Asszonypataka) eredetét is magyarázzák 37 (11.). Kapnikbánya a nevét - a népetimológia szerint - arról a butasága miatt Capmicnak (román, magyar nyelven: kis fej) csúfolt emberről kapta, 38 akinek az érc megtalálása volt köszönhető. 39 A nyelvészet mai álláspontja szerint a várost a
