Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

P.A. életútjának főbb adatai (Összeáll. Zs.L.)

PECH ANTAL ÉLETÚTJÁNAK FŐBB ADATAI 1822. jún. 14-én született Nagyváradon (Nagyváradolaszin) 1838-42. között a Selmecbányái Bergakademie-n tanul bányászatot és kohászatot, s szerez abszolutóriumot 1842-46 között a Selmecbányái kincstári bányászatnál mérnök, főként P.Rittinger, az ércelőkészítés Európa-szerte ismert szaktekintélyének munkatársaként 1846- ban csehországi kincstári bányaüzemeknél zúzóművek létesítésén dolgozik 1847- ben rövid körmöcbányai kincstári szolgálat után 1848. júl. 5-én Kossuth pénzügyminisztériumának bányászati osztályára nevezik ki fogalmazónak, ahol a világosi fegyverletételig szolgál 1849. jan-márc: ö telepíti-menekíti át a körmöcbányai pénzverdét, nemesfémkészletével együtt Debrecenbe, majd Nagyváradra 1850-1867 között az abszolutikus kormányzás alatt nem vállalt kincstári megbízást, bár nagy családjának (édesanyja, testvérei, felesége és számos gyermeke) eltartásáról nehezen tudott gondoskodni; P.Rittinger, aki akkor már bécsi pénzügyminisztériumi osztálytanácsos volt, segíteni akarván több állást is ajánlott föl Pechnek, amelyhez csak formális nyilatkozatot kellett volna aláírnia, hogy korábbi politikai meggyőződésében csalódott. Pech azonban erre sem volt hajlandó, inkább testvéreivel együtt éhbérért vállalta a nyomtatott meséskönyvek kézi kifestését 1850-ben Szájbély Emmával kötött házasságot 1850-53-ban csehországi magánvállalatoknál szénbányaigazgató 1853-55 között a Tiszaszabályozásnál napidíjas 1855-58: ismét csehországi szénbányáknál igazgató 1858-63 között bányaigazgató a poroszországi Bochum-ban 1863-65: a mátrai ércbányák társulati igazgatója 1865-67-ben nógrádi szénbányákat bérel 1867-73 között a megalakuló magyar pénzügyminisztériumban titkár, majd osztálytanácsos (1868). Itteni főbb eredményei: az állami bányászat és kohászat újjászervezése, hatékonnyá tétele, közte a zsil-völgyi és a borsodi szénbányászat föllendítése, a diósgyőri vasgyár újjászervezése, áttelepítése stb.