Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 5. (Rudabánya, 2008)
Tanulmányok - Vasgyártó-telep a Murány-patak áttörésében (Bretka - Beretke, Szlovákia). (Peter Cengel - Pavol Horváth)
a vasgyár létezéséről miért nincsenek adatok az ipartörténeti szakirodalomban, 2 s mi az oka annak, hogy nem tudtak róla a szakemberek? Hogyan lehetséges, hogy az épületek maradványait a helybeliek később nem használták fel építőanyagként? A fenti kérdések megválaszolására kellett az objektumot közelebbről megvizsgálni és dokumentálni. Az eddigi kutatásokból fény derült arra, hogy a vasgyárról a Murány patak áttörésének két végén fekvő települések {Beretke - Bretka és Mellété - Meliata) lakosainak tudomása van. A volt üzem területe, ha nem is esik távol a lakott helyektől, de nehezen, nagy kerülővel vagy csak a patakon való átgázolással közelíthető meg. Ezért kevesen látogatják, leginkább a vadászok és a halászok. Ráadásul védett területen rejtőzködik. A 2007. év második felében gyűjtött adatok adnak részleges felvilágosítást a vasgyár történetéről. Elsődleges infromációk. Beretke címerében a bányászszimbólum - a keresztbe helyezett ék és kalapács - látható, ami azokra a településekre jellemző, ahol a múltban vagy a jelenben bányászkohász tevékenységet folytattak. A vasgyár a Béreikéhez tartozó Herénypusztán (a Borovszky-féle Gömör-monográfia szerint Herencs) terült el. A helyet, ahol a nagyolvasztó található, a mellétéi lakosok Mása (Massa) néven ismerik. A beretkeiek rosszgyár (értsd: 'romos, hasznavahetetlen gyár') vagy szöggyár néven is említik. A patak baloldali ösvényén, a vízfolyással szemben haladva két barlangot mellőzünk. Az egyik, a Felső-Massai barlang majdnem szemben van a vasgyárral, az ösvényhez közeli sziklában nyílik. A 20. század első felében Beretkén vízienergiával működtetett malom és villamos erőmű üzemelt egy közös épületben. Ezért a Murány-patakot az áttörés végén gáttal felduzzasztottak, ami lehetővé tette a csónakkal való közlekedést, szállítást. A patak medrében a mai napig láthatók a gát nyomai és a parton a hajtóárok maradványai. Nyomtatott és szóbeli források. Az első általunk ismert nyomtatott adat a Beretke krónikája című könyvben található, amit 2 Ez ideig téves információ volt az, hogy a Beretkei vasgyár semmilyen irodalomban és levéltári anyagban nem szerepel.
