Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)

Évforduló - 185 éve született gróf Andrássy Manó. (Kovács Agnes)

Évforduló 185 éve született gróf Andrássy Manó KOVÁCS ÁGNES A gyakran vasgrófként emlegetett Andrássy Manót, Andrássy Károly fiát, a család betléri ágának tagját Jókai Mór valódi magyar nagyúrként, szabadelvű, eszes emberként jellemezte, aki vagyonát saját tehetségével és szorgalmával megkétszerezte. Jókai ugyanis a Rákóczi-korban játszódó egyik regénye megírásához anyagot gyűjtve 1882-ben Gömörbe látogatott, s az Andrássy-család történetéből kívánt meríteni. A betléri kastély akkori gazdája, Andrássy Emánuel, akit már saját korában közszeretet és általános megbecsülés övezett, és akit családiasán csak Manó néven emlegettek, éppen a látogatást megelőző évben fogott hozzá a Rozsnyó melletti ősi fészek legutolsó komolyabb átépítéséhez. Jókai tehát személyesen is találkozott a „vasgróffal", sok segítséget kapott tőle, s későbbi regényeinek egyes alakjai visszatükrözik a gróf megnyerő alakját. Aktív politizálás Andrássy Manó gróf 1821-ben született Oláhpatakon (ma Vlachovo, Rozsnyó és Dobsina között Szlovákiában), ahol gyermekkorát és ifjúságának nagy részét töltötte. Egyetemi tanulmányai végeztével tudásvágya külföldre vezette, s beutazta Olasz-, Németes Franciaországot, Angliát, nagyobbrészt apja társaságában. Később Spanyolországot és Portugáliát kereste fel, ahonnan átrándult Marokkóba is, s megismerkedett a nagymogullal. O is, akárcsak Gyula öccse, a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök, ifjú korában Gömör megye tiszteletbeli jegyzője volt, és itt tanultak bele az alkotmányos életbe.