Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1944-1945 (HU-SEKL 1.a 73.)

1945.03.24., 10. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Az élet- és kórvegytani tanszék ügye

181

6

előállításával és e vegyület élettani hatásának vizsgálatával cáfolja meg azt a lehetőséget, hogy a tulajdonképeni vitamin a hexuronsav által hordozott nagyon hatásos kismennyiségü szenynyeződés volna.

1932-től 1937-ig közölt munkasorozataiban tanitványaival együtt felderíti a 4 szénatoní%icarbonsavak szerepét a sejtlégzésben, felfedezi bizonyos flavonfestékek vitamin jellegét

/ P-vitamin/, a fémkomplexek jelentőségét a biológiai oxidatiokban, kristályosán állítja elő az izom főfehérjéit, alapvető ki•

sérletekkel járul hozzá az izomösszehuzódás mechanizmusának megértéséhez, A jelentős, alapvető, nagy exaktsággal és alapossággal kidolgozott felfedezések szinte páratlan bőségében gyönyörködhetünk Szent-GyÖrgyi és tanítványainak munkásságainak szemlélésekor. E munkásság részletes ismertetése rendkívül terjedelmes lenne, de felesleges is, hiszen jól ismert mind a kari tagok, mind a világ bármely más tudósa előtt.

A természettudós munkateljesítésének mérésére talán szintén alkalmazható volna az energiák mérésének módszere.A tudományos termelés esetében is e termelés intenzitását és kapacitását lehetne mérni*- A tudományos termelés intenzitásának mértéke az a körülmény lehetne, hogy adott idő alatt milyen magaslatra emeli tudományanyagunkat a munka. A tudományos munka kapacitásának mértéke pedig az lehet, hogy milyen nagy a száma azoknak a munkáknak,amelyek belőle indultak ki. Szent-Györgyi munkássága mindkét szempontból szinte páratlanul nagy. A legtöbb nagy kutató életében egy, vagy legfeljebb 2 igazán kiugró felfedezést csinál. Szent-Györgyinek talán három, vagy négy ilyennek tekinthető munkája is van.

Munkásságának a kapacitása is ilyén nagy. Az utóbbi tizenöt évben a munkák százait indukálták az ő és közvetlen munkatársainak felfedezései a világ minden laboratóriumában. Külo' %%