A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)

1920. február 17., 5. rendes folytatólagos

Kétly László, br. kérdi, hog: egyáltalán napirenden van e Jendrassik tanár indít­vány. és igy tárgyalhió e? Jendrassik tanár zt hiszi, hogy any­­nyi joga csak van, hogy a kar elé indít­ványt terjeszthet és kívánhatja ann^k tár­gyalását. Indítványának sarkalatos pontja az, hogy migdenki heiratkozhassék, aki ta­nulni óhajt, mert az eddig szerzett tudást r igazán nem lehet és veszedelmes parlagon hugyni, mert ^z elkallódik és szét foszlik. Kétly László hr. elismeréssel nyílt­­kozik Jendrassik tanár indítványának lihe­­ralitásáról, de figyelmezteti az indítványo­zói arra, hogy ha a kar és *z egyetemi Tanács azt elfogná, nem érné el vele a szép és nemes­nek tartó czélt, hanem megakasztaná még azok tanulmányának lehetőségét is, akik számára a pótévet wzánta az egyetem. Öráisi felfor­dulás lenne belőle és vele csak olajat önte­nének a háború alatt lappangó parázsra. Kéri Jendrassik tanárt újra, hogy jól fontolja meg, mit érne el vele, ha kitartana indítványa mellett; . Áz iker félévekre vonatkozólag az a vé­leménye, hogy azok annyira rövidek, hogy kí­vánatos volna, hogy a két félév alatt csak egy tanárt lehessen hallgatni és ne lehessen még azt is két tanár között megosztani. Vámossy Zoltán szerint, ha e félévek di­­ligentiája csak a vasárnapi szünettel, folyik le, azok alig rövidebbek egy normális téli félévnél. Jendrassik Ernő zárszavával élve, kije-

Next

/
Oldalképek
Tartalom