A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)

1917. május 8., 9. rendes

4b.-523 *----r-' fii n. ^5 . ák és ideganastomosisok önálló felderí­tésén , folytatva a klinikai vizsgálatokon és végezve a psychologies szövődmények jelentőségének tárgyalásán, mindenütt a természetbúvár gondos objectivitásá­val. Mint a gyakorlat embere a gyógyke­zelés elveit, e tudományos kutatásokra támaszkodva, éppen ez utóbbi kérdésben a legnagyobb világossággal körvonalozza. . Ez irányú munkásságát a legújabb kül­földi szakirodalom a legnagyobb ráérték- / ben méltányolja. Alig van tudományos társulatunk amelyben Ranschburg egyes vagy sorozatos ; • • előadásokban és vitákban hazánk tudomá­nyos mozgalmait támogatni,előre vinni ne igyekezett volna. Tárgya mindig az embe­ri elme volt,annak miiködéstana,kórtana, mindennapos tévedéseinek és'súlyos kór­­tani elváltozásainak kérdése,oÖkonómiá­ja és törvényszerűségei. Minden téren, amelyen működött, a külföldi és hazai kritika konstatálta működésének,állítása­inak újszerű és igaz voltát. Ezen röviden körvonalozott munkássága az,amely őt ma­gántanáraink között a bevezető sorokban jelzett kitüntetésre véleményűnk szerint a legnagyobb mértékben érdemessé teszi. A dékán javasolja, hogy az ügy i egy Koravesik Emil elnöklete alatt mű­ködő .Verebély Tibor és Bálint Rezső ny.r.tanárokból álló bizottságnak adas­sák ki. • ' A kar a javaslathoz egyhangú­an hozzájárul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom