Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957
1957. július 17., IX. rendkívüli egyetemi tanácsülés - A Gyógyszerészi Szerves Kémiai Intézetben létesített egyetemi tanári állás betöltésének kérdése
Az elnök közli, hogy a bizottság kiküldése óta sem érkezett be pályázat, megállapítja tehát, hogy a Gyógyszerészi Szerves Kémiai Intézet tanszék- vezető egyetemi tanári állására egyedül Clauder Ottó dr. egyetemi docens Egyetemünkön a "Gyógyszerészi szerves kémia" c,tárgykör elméleti és gyakorlati oktatásával megbízott előadó pályázott. dr.Clauder Ottó a morvaországi Witkowitzban született 1907.február 27.-éi ahol apja mint magyar állampolgár vaskohómérnök volt alkalmazva. Clauder tehát műszaki értelmiségi családból származik. Apja, hogy magyar állampo gárságát megtarthassa, Salgótarjánban vállalt állást, on^an Ozdra került végül Csepelen volt a Henger-gyári üzemek üzemvezető főmérnöke 1944 janu* jáig. Clauder édesanyja özvegyi nyugdijából él. Clauder középiskolai tani mányait Körmöcbányán, Egerben és Pesten folytatta. 1925-ben főreáliskola: érettségit tett le, melyhez ugyanazon év őszén a gimnáziumi érettségi kti lönbözetet is megszerezte. Gyógyszerészi pályára lépett. 1929-ben megsze rezte a gyógyszerészmesteri oklevelet, 1931-ben kémia főtárgyból a gyógy szerészi doktorátust, végül 1933-ban letette a gyógyszerészi approbációs vizsgát. Valamennyi szigorlatát kitűnő jelzéssel tette le. 1931-1933-lg gyógyszertárban dolgozott, majd 1933.áprilisában az Országot Közegészségügyi Intézet kötelékébe lénett, ahol a Kémiai osztályon Schul« professzor közvetlen munkatársaként dolgozott. Az akkori viszonyok közöt' az OKI-ban véglegesítésre nem számíthatott, azért 1937.augusztus 1-ével a Richter Gyógyszervegyészeti Gyárba ment alkalmazásba mint osztályvezet Utóbbi helyen a mai napig is megszakítás nélkül dolgozik. Munkássága részletezése előtt családi körülményeit említjük meg. 1940 novemberében nősült, felesége okleveles rajztanárnő, háztartásbeli, Egyetelen gyermekik 15 éves, gimnáziumi tanuló. Clauder a Richter Gyógyszer-vegyészeti Gyárban /mai nevén: Kőbányai Gyóg; szerárugyár/ belépésekor a Tablettázó üzem vezetője lett. Ebben a beosztásban két évig dolgozott. Több száz gyári tablettázási eljárást raciona lizálva, azokat 12 alapeljárásra egységesítette. Uj munkailódszerek kidől gozásával 40/-kal növelte a Tablettázó üzem termelékenységét s ugyanakko: lényegesen megjavította a készítmények minőségét. Egyidejűleg önkéozés révén olyan fokú szerves vegyészeti ismeretekre tét szert - gyógyszerészdoktori értekezése szervetlen analitika kémiai tárgy volt,- hogy 1939-ben a gyár megbízta őt D2-vitamin üzemi előállításának megvalósításával. E feladatát sikeresen megoldva, nemcsak az üzemi terme lést valósította meg, hanem a műszaki fejlesztés terén is emlitésreméltó alkotott. A Richter Gyár 1940 tavaszán a magyar gyógyszer-vegyészeti ipa ban elsőnek létesített üzemi laboratóriumot, ezt Clauder szervezte meg é: ő lett a vezetője. E téren nagyban elősegítette az egész vállalat üzemei nek rentabilitását és a vezetése alatt álló laboratórium a kisebb mennyi ségü szintetikus gyógyszerek gyártását is ellátta. /Syntestrin, D24vita- min, 1-adrenalin, ezenkívül Bl-vitamin, E-vitamin, pantotensav, nikotiné nikotinsavamid stb./ Kutató és üzemi munkássága eredményessége elismeréséül - noha csak gyógy szerészi a szakképzettsége - a Budapesti Mérnöki Kamara 1942 áprilisában tagjai sorába - mint vegyészmérnököt - vette fel s ezután a gyár őt főmérnökévé nevezte ki. 1942/1943-ban kb.egy éven át átmenetileg a gyár injekciós üzemét vezette ahol szintén behatóan foglalkozott a kiszereléssel kapcsolatos esetenkén A "bizottság ezekután úgy határozott, hogy az elöljáróban történtek Jegyz könyvben lefektetése után a dékáni megbizatásnak eleget téve az tlgyet megtárgyalja s a következőkben teszi meg javaslatát.
