Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. február 2., II. tanári értekezlet - Aktuális helyzet felmérése és az oktatás előkészítésének megbeszélése

- 12 ­Aôb • ugyanakkor kihangsúlyozza, hogy minden olyan kísérlettel szemben, mely az oktatás kialakuló rendjét próbálja megza­varni, a kormány a leghatározottabban fog fellépni* Vannak ilyen kísérletek, de ezeket vissza fogják utasítani. Utal itten a Csepelen fellépést rendzavarásokkal szemben való eljárásra* Ha fájdalmas is ez még fájdalmasabb volna ha nem lépnének fel ezekkel szemben, mert akkor más helyeken is hasonló események fordulnának eló és annak még sokkal sú­lyosabb következményei lennének* Furcsán hangzik, de a -, humánusabb eljárás szembeszállni és megakadályozni a provo­kációk febukkanását* Megismétli, hogy az egyetemen előfor­duló provokációk következménye az lenne, hogy a diákoktól- megvonják az ösztöndíjat, vagy el kellene távolítani az egyetemről^ esetleg súlyosabb esetben be kellene zárni az egyetemet. Ez nem érdeke az egyetemi hallgatóknak, örül annak, hogy az egyetemi hallgatók tanulni, dolgozni akarnak, helyes ha ilyen irányban befolyásolják őket és a professzo­roknak nagy gyakorlatuk van ebben és örül, hogy az itteni „ felszólalásokból kiderül, hogy minden erejükkel elősegítik a zavartalan munka feltételeinek biztosítását* - A nemzetközi kérdésekről is szeretne szólanl, ezzel kapcso­latban a Szovjetunióhoz való viszonyunkról* Ez jelentős sze­repet játszott a közelmúltban* Nem akar a kommunisták hazá-- hoz, nemzethez való viszonyáról külön beszélni, ezt különböző párt és kormáryzati deklarációkban elmondották, de álláspontjuk és magatartásuk, több évtizedes harcuk világos az értelmiség előtt, általában az egész magyar nép előtt. Teljes egyenjogú­ságon alapuló nemzeti függetlenségért és szabadságért küzdőt» tek és küzdenek* Ha voltak és vannak is még javítani való - fogyatékosságok, ezt rendezni fogják és biztosítani fogják az ország teljes egyenjogúságán alapuló függetlenségét és szabad­ságát. Megnyugtatja az értekezletet, hogy a Szovjetunió nem- - csak októberben nem, hanem a múltban sem a nemzeti független­ségük ellen lépett fel. hanem még a Horthy korszak idején is* amikor a két társadalmi rendszer között óriási különbség volt, még akkor is minden egyes alkalommal, ha a magyar függetlensé­get bármely veszély fenyegette, a magyar nemzeti függetlenség- mellett lépett fel. Ismeretesek a történelmi példák erre vonat­kozóan. - - ­Még szólni kiván a professzorok szerepéről a zavartalan munka biztosításával kapcsolatban: bizonyos felelősség terheli a professzorokat a rend, a fegyelem biztosításában. Nem arra gon­dol, hogy az egyetemen mindenért a professzorok, a dékánok, a rektor felelős. Nem, osak annyiban, hogy a maguk területén, a maguk tekintélyének súlyával megtesznek/e mindent a rend, a fegyelem biztosítása érdekében. Úgy látja, hogy el vannak szánva, hogy súlyúkkal és tekintélyükkel megteremtsék a nyugalmat, a békés oktatás feltételeit az egyetemen. Az autonómia kérdésében egyetért Simonovits miniszterhelyettes elvtárs megállapításai­val. Az Eötvös Lóránd egyetem professzorai megállapodtak abban, hogy az autonómia címszó alá tartozó problémákat a köieljövőben nyugodtabb légkörben meg fogják tárgyalni. Elismeri, hogy ezen a téren van megvitatni való és helyes ha bizonyos kérdéseken változtatnak. Végül arra kéri a professzorokat, hogy hassanak oda, hogy a diákság elsősorban az egyetemi év befejezésével, ill* a tanulmányaik elvégzésével foglalkozzék, minden erejét erre koncentrálja és ne politikai vitáikra. És ha mégis egyesek po­litikai vitát kezdeményeznek azzal, hogy az egyetem rendjét fel­keverjék és az oktatás menetét zavarják, legyenek ebben az if- ­juság józan elemeinek segítségére» hogy ezt megakadályoz11333^,

Next

/
Oldalképek
Tartalom