A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1931-1932
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola tanévmegnyitó közgyűlése
hozta meg ebben az ügyben kedvező döntését. A siker érdekében igen sokat tettek és őszinte hálánkra tarthatnak igényt Vargha Imre dr. pénzügyi államtitkár, akkori miniszterrezidens, Szily Kálmán dr. vallás- és közoktatásügyi államtitkár, Ivády Béla dr., akkori íöldmívelésügyi miniszter, Böhm Ferenc és Papp Béla miniszteri tanácsosok, a kir. József-Műegyetem, Herrmann Miksa volt miniszter, Sopron orsz. képviselője, vitéz Simon Elemér dr. főispán, Thurner Mihály dr. polgármester, Fertsák Jenő dr. volt főispán, Dalmady Ödön a mérnökök nemz, szövets. elnöke, Zorkóczy Samu kormányfőtanácsos, műszaki vezérigazgató, — felsőházi beszédei révén — Fekete Zoltán tanártársam, a Mérnöki Kamara és a mérnöki jellegű egyesületek. Fogadják ez alkalommal is hálás köszönetünket. A mérnökség országos mozgalmaiban is kivettük részünket és itt különösen a III. Országos Mérnökkongresszusról kell megemlékeznem, amelyet József kir. herceg védősége mellett 1931. április havában tartottunk meg Budapesten. Ezen a kongresz- szuson, amelyen az egész magyar mérnökség résztvett, a legfontosabb műszaki kérdések kerültek beható megvitatás alá s ezekben a vitákban főiskolánk tanárai és szakjaink gyakorlati férfiai közül számosán felszólaltak és előadásokat tartottak. Ha rektorságom két tanévének egyébb figyelemreméltó eseményeiről és változásairól is meg akarok emlékezni, úgy a következőkről kell még beszámolnom. Nagyértékű, közel hatvanezer kötetből álló könyvtárunk — bár külön épületének tervét nem tudtuk megvalósítani —- most már teljes egészében hozzáférhető és katalogizálása folyamatban van. Az állandóan járó folyóiratok száma és tudományos értéke tekintetében talán még tartjuk a nemzetközi nívót, de új könyvek beszerzésére -— költségvetésünk csökkentése következtében — olyan csekély lett a lehetőség, hogy ez a helyzet szakjaink felsőoktatásának kára nélkül nem sokáig lesz fenntartható. Nem vigasztalás számunkra, hogy hazánk többi főiskoláján és egyetemén se lehet sokkal jobb a helyzet új könyvek beszerzése tekintetében. Főiskolánk könyvkiadó alapja, amely ötvenezer pengős alaptőkéjével öt év alatt főiskolai tanároknak hét kötetnyi munkáját olyan viszonylag igen gazdaságos módon adta ki, hogy a folyó évi június hó végével még több mint harmincnégyezer
