Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)
SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA
nok képét, aki Párkánynál esett el 1663-ban, ezzel a jelmondattal: „A JÁMBOROKNAK SEGÍTENEK A JÁMBOROK". A tizenharmadikban balról galántal Esterházy Sándor, aranysarkantyús lovag 1660-ban, és galántal Esterházy Gáspár, 1688-ban, ezzel a jelmondattal: „A JOGAR ELŐBBRE VALÓ A KARDNÁL". A tizennegyediken bal oldalon galántal Esterházy Dánlel, aranysarkantyús lovag 1674-ben, és Esterházy László aranysarkantyús lovag, Fraknó örökös grófja, ezzel a jelmondattal: „HORGONYT VETNEK ÉS JÖNNEK". A tizenötödiken galántal Esterházy Miklós, Fraknó örökös ura, a magasságos herceg, Esterházy ^1 fia, tinnini püspök, esztergomi kanonok 1672-ben, és galántal Esterházy Lász/ó, Fraknó örökös ura, Esterházy Pál hercegnek, a Magyar Királyság nádorának szintén fia, a BOLDOGSÁGOS SZŰZRŐL nevezett rátett prépost, pozsonyi kanonok, a szent teológia doktora 1680-ban, ezzel a jelmondattal: „FÉLELEMMEL IS TISZTELD AZ URAT". A tizenhatodikban, amelyik egyben az utolsó, balról galántal Esterházy Mihály, Fraknó örökös ura, Esterházy Pál hercegnek, Magyarország nádorának fia és örököse, tanácsos, kamarás és királyi főudvarmester 1692-ben, és galántal Esterházy Gábor, Fraknó örökös ura, Esterházy Pál hercegnek, Magyarország nádorának a fia, Zala és Somogy vármegye főispánja, kamarás és tanácsos 1693-ban, ezzel a jelmondattal: „A JÁMBORSÁG MINDENRE ALKALMAS". A felsőbb ablakok különféle más festményekkel ékeskednek. A nagyterem szélein A falak ékítményei levő falakra mindkét oldalon vízvezetékeket szereltek, és szobrokat illesztettek hozzájuk, amelyeken keresztül ki lehet csalni vagy vissza lehet tartani a vizet. Ragyogó fehér márványból hatalmasra faragott gigászok ezek, amik az asztalnál ülőkre — egyfajta ünnepélyes vizelési végezve — a csöveken keresztül vizet locsolnak. III. §. Az épület nyugatra néző helyiségeinek sorában az első a szentély, mely- A várnyugati része nek nagyszerű felszerelése van, továbbá oltár, szószék, orgona, valamint es C/ Z tttei " s W ß k a herceg trónja ékesíti. Ezután egy tükörfalú, bámulatosan ragyogó terem következik. Labirintusnak hinnéd, annyi útvesztővel van tele: a belépőnek könnyű utat kínál, de a kimenni szándékozót elbizonytalanítja folytonos kanyargásával és a gyakran visszatérő folyosóival. A többi szobát nem is említjük — ezek is tündökölnek a temérdek drága berendezéstől. Ezekben kemencék vannak, melyeket különféle vadállatok alakjára formáltak. A festményeket se lehetne egykönnyen összeszámolni — mind mesteri kézzel, utánozhatatlan művészettel készült. A falak felépítése mindenhol szilárd, és kiváló munkáról árulkodik. Ezenkívül a mennyezet ragyogása, az ablakok felséges mérete, a bejáratok csodás nagysága mind rendkívül leköti a szemlélő figyelmét — hogy az asztalokról, pohárszékekről, székekről és az egyéb berendezésről ne is beszél-
