„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Kubinszky Mihály: Sopron építészetének alakulása Sopronyi-Thurner Mihály polgármestersége idején

lőver-lakás építését leszámítva még ez időben nem sokat változott. Inkább fejlődött az Alsőlőver, amit a Várisi erdő mentén már korábban épült Turistaház is befolyásolt. Itt sok új lakóház is létesült. Az épületek között voltak a historizmushoz sorolható alkotások, ezek között a városképet leginkább meghatározó volt és maradt a Panoráma úton neobarokk stílusban épített, markáns sárga színű új Proszvimmer-lőver, a neves pesti Baráth Béla és Nóvák Ede építésziroda alkotása (1936). Ugyanakkor Füredi Oszkár említett Horn-villája, és Somlai Aladár épületei a Mikovényi úton és az Alsólőver utcában a modern építészet szép teljesítményei, a várisi zenepavilon is. Két kisebb szálloda és ifjúsági üdülő is épült. A tetszetős VÖRÖSKERESZTES OTTHONT (1935), mely a háborúban elpusztult, Füredi Oszkár építész alkotta. Ugyancsak Füredi Oszkár tervezte a Deákkúti úton a szép kilátást nyújtó LŐVER-PENZIÓT (1937), melyet dr. Hernfeld fogorvos létesített. Az épület a város és a Lőver csatlakozó pontján épült, ellentétben a szállókkal markáns modern architektúrával, ami viszonylag szerény méretei ellenére is emelték jelentőségét. Thurner Mihály polgármester gondot fordított az üdülők környezetének kellemessé tételére is. A szállókból és a penziókból egyaránt immár gondozott erdei sétányokon közelíthették meg a vendégek az uszodát. Egy korabeli újsághír hatására a Sörházdomb ekkor létesített sétányait találóan „pyjama-útnak" nevezték. Az üdülők kirándulásait szolgálták az említett Károly-magaslati kilátó és a Muck mellett épült István menedékház is. Az ipari építkezések A két háború közti években a soproni textilipar fejlődése volt meghatározó. A Kőszegi úton két selyemipari vállalkozás épített gyárat. A Trebitsch S. és Fiai Rt. szövőcsarnokot és emellé a telek sarkára a Csengery utcában a modern építészet értékes adalékát képező MUNKÁSLAKÓHAZAT is (1925). Ez a magyarországi modern építészet egészének úttörő alkotása, Füredi Oszkár tervezte." A lakások a gyáros nyilvánvaló takarékossága miatt ugyan mai szemmel nem voltak komfortosak, az architektúra azonban élvonalbeli. Ezzel a gyárral átellenben építette fel az 1928-1929 években üzemét a Soproni Selyemipar Rt, a neves pesti építész, Román Ernő tervei alapján. A tervező társként a munkákba bevonta a helybeli Hárs György építészt.

16 A Vöslauer Kammgarnfabrik AG fiókjaként működő Soproni Fésüsfonalgyár az Agfalvi úton a mai Besenyő úttal határolt saroktelken épített új üzemet (1934) osztrák építész tervei szerint. A gyárral szemben pedig három kétszintes korszerű lakóház (1936) létesült. Fejlesztette telepét a Sotex is, az új csarnokot Winkler Oszkár tervezte. A város nyugati végén, a Káposztáskertek tövében létesítette új üzemét a Soproni Pamutipar (Preisz és Tsai Szövőgyár Sopron). A kétszintes nagy szövőtermet, mely 40,5x 25,6 m alapterületével és vasbetonvázával, a funkciót híven tükröző tömegével és homlokzataival igen korszerűnek volt mondható, és amely a környező területek beépítése előtt a mainál sokkal markánsabban mutatkozott a városképben, a „ Füredi és Cavallar műszaki iroda" tervezte 1925-ben. A város ipari dol-