„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Dokumentumtár

22. BESZÉD A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉN. ELŐTERJESZTÉS ARRÓL, HOGY A VÁROS JÓKAI MÓR SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁRA ADJA KI A VÁROSI LEVÉLTÁRBAN ŐRZÖTT 16. SZÁZADI LEVELEKET, VÉGRENDELETEKET ÉS EGYÉB MAGYAR NYELVŰ IRATOKAT. SOPRON, 1925. MÁRCIUS 31. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Mielőtt áttérnénk tárgysorozatunkra, meg kell emlékeznem egy nagy eseménynek a századik évfordulójáról. A mindennapi kenyérért való robotban meg kell állnunk, egy ünnepies megemlékezésre. Meg kell emlékeznünk, hogy száz évvel ezelőtt: 1825. február 18-án született Komárom városában Jókai Mór, a halhatatlan költő, a legnagyobb magyar elbeszélő, aki mint humorista világszerte hírnévre tett szert. Világszerte ünnepelik Jókait születése napjának századik évfordulója alkalmából. Nemcsak Csonka-Magyarország falvaiban és városaiban, hanem a nagyvilág minden részében ünneplik Jókait, mindenütt ahol felismerték az irodalom jelentőségét az emberiség haladásának szolgálatában. Sajnos nem áll rendelkezésemre annyi idő, hogy kellően méltathatnám Jókait; az idő hiányán kívül képességeim, ismereteim is korlátoltak ahhoz, hogy méltóan kidomboríthatnám Jókai szerepét a magyar irodalomban és a világirodalomban. De annyi időm és annyi képességem talán lesz, hogy megvilágítsam Jókai szerepét a magyar városi polgárság életében. Jókai volt az első, aki a magyar városi polgárt méltó köntösben mutatta be az olvasóközönségnek; Jókai volt az, aki a magyar városi polgár belsejét, lelkét, eszményi törekvéseit feltárta a magyar olvasóközönség előtt és Jókai volt az, aki a magyar polgárság tömegeit megszaporította azzal, hogy számos magyar városnak sok-sok idegen nyelvű polgárát ő tette magyarrá. Az idegen nyelvű városi polgárok Jókai könyveiből tanulták meg a magyar nyelvet, Jókai könyveiből ismerték meg a magyar nemzet lelkületét, Jókai könyveiből szerették meg a magyar nyelvet, és Jókai könyveiből szerették meg a magyar hazát. Ahány városon a sors Jókait végigvezette, mindegyik városban ragadtak meg emlékek Jókai lelkében, amelyeket a nagy mesemondó könyveiben megelevenített és megörökített. Jókai könyveiből megismerjük kincses Komárom hatalmas gazdasági fellendülését, megismerjük Debreczen nyakas cíviseit, megismerjük Szeged és más városok dolgos polgárait. Szülővárosáért, Komáromért élete végéig rajongott és Pozsony városában, ahol mint cseregyerek sajátította el a német nyelvet, megösmerte a régi rendi országgyűlés fényét, pompáját, amely azután számos regényében fel-felcsillan, meg-megdobogtatja a törekvő és búslakodó magyar ember szívét, megbíztatja a magyar polgárt a szomorú politikai viszonyok reménytelennek látszó éveiben. Műveit gyönyörrel és haszonnal forgatta és forgathatja az ifjú és a meglett férfi, gyönyörrel olvashatja a serdülő leány és az ősz hajú matróna. Könyvtárra terjedő irodalmi működésében nin-