Dominkovits Péter: XVI. századi magyar nyelvű iratok Sopron vármegye levéltárából (Sopron, 1996)

BEVEZETÉS

Az 1549. évi rovásadó összeírás csak a megye településállományának közel 65-70 %-áról ad képet. A forrást feldolgozó Maksay Ferenc a paraszti háztartások számát 5000-5800-ra tette. Számításai szerint 79 birtokos 1305 portával került a conscriptióba.

11 Ez a portaszám a század végére erőteljes esést mutat; így 1570-ben 1174, 1588-ban 870 adózó portát tüntettek fel. A radikális portaszám csökkenés mögött az adózás történetet kutató Juhász Antal a zsellér és pauper népesség 1549. évhez viszonyított 221 %-os növekedését regisztrálta, de e tendencia okát már csak témaválasztása miatt sem kutatta.

12 Egy lehetséges választ — vagy inkább az elkövetkező kutatások során előálló megállapítások egy nagyon fontos elemét — a vármegye egykori levéltárosa, Soós Imre próbálta megadni. A problémát ő is az adózás oldaláról közelítette meg és a megoldást a csekélyebb birtokkal rendelkező possessionatus nemesi réteg magatartásában látta; mely a jobbágytelkek csökkentésével, majorizálással, vagy olykor inkább kúriaiizálással próbált az állami adóalapon csökkenteni.

13 A már említett 1549. évi rovásadó összeírás is a megye birtokos társadalmának szélsőséges vagyoni differenciálódására mutat rá. A törvényhatóság területén — Maksay szerint — három nagy, 100 jobbágyportán felüli birtokkonglomerátumot lehetett találni. A Kanizsay birtokokat házassággal megszerző, országbírói, majd nádori és királyi helytartói méltóságokat is viselő Habsburg-párti Nádasdy Tamás 411 portával — az összeírt portaállomány 31,5 %-ával — a vármegye legnagyobb birtokosa volt. Teuffel Erasmus kőszegi várkapitány 150, Sopron szabad királyi város 114 jobbágyportát bírt. A 10-100 porta közötti középbirtokosok sorába 10 nemes és 3 egyházi személy illetve testület tartozott. E szerény szám valójában tovább csökken, ha több birtokos esetében a más, döntően szomszédos megyékben fekvő birtokokat is számításba vesszük. így néhányukat a felsőbb kategóriába kell átsorolni. ( Pl. a győri püspököt.)

14 62 kisMaksay Ferenc: Sopron vármegye birtokos társadalma a XVI. század közepén = SSz XXXIII. 1979. 2. sz. 157-170.p. (továbbiakban: Maksay F.: Sopron vármegye...), különösen 157-158.

p. A korabeli megyetörténet döntően biitoklástörténeti, de alapvető feldolgozása: Soós Imre: Adatok a sopronmegyei középbirtok XVI. századi történetéhez. = SSz I. 1937. 3-4. sz. (továbbiakban: Soós !.: Sopronvármegyei középbirtok...) 2590 279.p. 2 Juhász Antal: A porta története 1526-1648. = Századok LXX. 1936. (Pótfüzet) 537538.p. 3 I Soós Imre: Az íirbércs birtokrendezések eredményei Sopron megyében. Sopron, 1941. passim. 4 Maksay F.: Sopron vármegye... 157-158.p., Uő.: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I—II. k., Bp. 1990. (továbbiakban: Maksay F. Magyarország...), különösen I. k. 5-8., 33., 67-68., 70., 76.p., ill. II. k. Sopron vármegyét tartalmazó rész. Uő.: