Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Bariska István: Locsmand mezőváros XVI. századi kísérlete a pallosjog megszerzésére

Az 158 l-es tanúkihallgatást Ernő főherceg rendelte el a vasvári káptalannál, míg az 1585-ös újrakiadást Radeczi István nyitrai püspök, császári és királyi tanácsos és királyi helytartó utasítására adták ki. Vasvármegye részéről kövesdkúti Sail Farkas szolgabíró mint királyi ember, a vasvári káptalan részéről pedig magister Benedictus Nagy de Saria végezte a tanúvallatást, méghozzá több helyen, így Csepregen, Nemescsón, Szombathelyen és Rohoncon. A főherceg több nemes személyt jelölt ki büntetés terhe mellett vallomástételre. De a parancs betűjéből és szelleméből is nyilvánvalóvá vált, hogy a tanúságban elsősorban Kőszeg három társmezővárosa Csepreg, Rohonc és Szombathely egykori delegáltjainak a büntetőbíróságra vonatkozó vallomására volt kíváncsi az alsó-ausztriai kormányszék. Persze a résztvevők köréből is nyilvánvaló, hogy a tanúvallomást Kőszeg kérte. Csepregen 1581. április 20-án először Takács Málé vallolt, aki 1554-1555-ben viselte a csepregi bírói hivatalt. Őt Bertalan Pál esküdt polgár követte, azután Nagy Tamás és Molnár András polgárok következtek, majd Szabó Miklós polgármester, Themper Bartholomeus és Jeges Benedek polgárok tettek tanúvallomást. Végül Tornyos Márton és Mészáros Mihály csepregi polgárokat követően János ispán (!), Nádasdy Ferenc officialisa zárta a sort. Nemescsón Csói Ferenc, a vasvári káptalan bíróságának nemes ülnöke nyilatkozott. Feltehetően még ugyanezen a napon. Ide kérették Pathay András nemes embert is. A szombathelyi vallomástételre 1581. április 24-én került sor. Itt tett tanúságtételt Martinus Schaffer de Perenye, nemescsói Csói Mátyás nemes emberek. Úgy tűnik, hogy a négy rohonci polgár Bognár Lőrinc, Pór Kálmán, Michael Kohl és Wladislaus Thulmann ugyanezen a napon tette le a vallást. 1581. április 26-án zárták a tanúvallomások sorát Pap Sebestyén szombathelyi polgárral. A polgári rendű tanú társak természetesen valamennyien részt vettek a kőszegi pártatlan törvényszéki ülések valamelyikén az elmúlt harminc esztendőben. A pártatlan törvényszéki ülések természetesen ott tartattak, ahová a hivó fél a feleket kérte. Kőszeg, Rohonc, Szombathely és Csepreg között egyfajta rotációs rendszer működött a hívó fél akarata és szándéka szerint. A kőszegi helyszínnek, ezen belül pedig a kőszegi várban megtartott pártatlan ítélőszéknek azért volt különös jelentősége, mertezen kiderült a mindenkori várúr és zálogbirtokos viszonya a büntetőperes Ítélkezéshez, kiváltképpen pedig a pallosjoggyakorlásához. Abban valamennyi tanú egyetértett, hogy az uradalom elfogott gonosztevőket három napon belül át kell adni a kőszegi várnak, de az is kiderült, hogy a pártatlan ítélőszék kőszegi bírótársai azonnal félbeszakították az üléseket, mihelyt kiderült egy ügyről, hogy a vár ura vagy udvarbírája halálos ítélet hozatalát és a pallosjog alkalmazását szorgalmazta. A csepregi Jeges Benedek egy ilyen esetre hivatkozott. Fehérvár török bevétele után hét évvel, azaz 1550-ben részt vett Kőszegen egy ilyen törvényszéken, de Christoph Teufel, az uradalom zálogbirtokosa a halálos ítélet meghozatalát és végrehajtását nem vitatta el a várostól, Kőszegtől.