Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Filep Antal: Az ajtó előtti boltozat (A Kisalföld népi építészetének speciális építészeti eleme)

életpóldája, szellemi hagyatéka kimeríthetetlen erőforrás és cl nem évülő példa, melynek erkölcsi értéke mind Sopron, mind az egyetemes magyar tudomány számára egyre fénylőbb és egyre pótolhatatlanabb lesz. Amikor ráemlékezünk, nem feledkezhetünk meg arról a csallóközi tájról arról a magyar népcsoportról sem, amelyből vétetett. Jegyzetek 1 ) PAPP László 1931., TÁLASI István 1979-1980., Papp László esetében most csak a témánkban eligazító régészeti tanulmányát idéztük. Rá kell mutatni archaeologiai búvárlataival egyidejűleg végzett levéltári kutatásokat és végzett kortársi vizsgálatokat. Papp László, Tálast István, Takács Lajos életmüvéről tájékoztatást adhat a Magyar Néprajzi Lexikon. 2) Szekfű Gyula a hódoltságról szólván rendszercsen felhasználta Györffy István kutatásai eredményeit. Domanovszky Sándort professzorként is bensőséges kapcsolat fűzte Győrffy Istvánhoz. A harmincas évek végén több közös tanítványuk meghatározó módon járult hozzá a néprajz és a történettudomány együttműködésének magasabb szintre emeléséhez. Szabó Istvánt élete végéig meghitt barátság fűzte Balogh Istvánhoz, Tálasi Istvánhoz. Kutatásairól rendszeresen konzultált velük, fontos művei lektorául etnográfusokat kért fel. 3) Szegeden Solymossy Sándor indította meg a néprajzi képzést. Budapesten 1928-tól rendszeresen adott elő Györffy István, majd 1934-ben tanszéket alapítottak. Lambrecht Kálmán Pécsett alapított tanszéket. Solymossyt néhány esztendei tevékenysége után nyugdíjazták, Györffyt és Lambrcchlet váratlanul ragadta el a halál. 4) Témánk szempontjából J. R. Bunker munkásságát kellene kiemelnünk. Külön kellene méltatnunk Pálos Edének, a győri főreál tanárának működését. Léi Edit, Vargha László kutatásai (Martoson) kényszerűen félbeszakadtak.LélLdit Csallóközzel foglalkozó szisztematikus felvétele, feldolgozása 1944-1945 során megsemmisült. A Szőke Béla állal az érsekújvári múzeumi kutatásai mellé megszervezett rendszeres kisalföldi vizsgálatok Érsekújvárról való elkerülése után kényszerűen abbamaradtak, Győrött való megtelepedése után ugyan folytatódtak, de megbetegedését követően kutatásszervezői tevékenységét nem folytatták a Xántus János Múzeum vezetői. Tálasi István tanítványait következetesen kisalföldi témák kutatásával bízta meg. Neki köszönhetően kapcsolódott a tájunk megismeréséhez Domonkos Ottó, Ilofer Tamás, Kisbán Eszter. Horváth Terézia és mások, e sorok írója is. 5) PAPP László 1931., MADARASSY László 1869.. Lásd még FI LEP Antal 1970. illetve 1973. 6) Hivatkozhatunk Égető Melinda és a magunk terepmegfigyeléseire.Hálásan köszönöm Égető Melindának, hogy szekszárdi és szentendrei muzeológusi szolgálata idején mindig igyekezett témáim anyaggyűjtésében segítségemre lenni. 6/a) VAJKAI Aurél 1957. 7) Ezt a jelenséget Rábcakapi vizsgálata során már Vajkai Aurél felismerte. Lásd VAJKAI Aurél 1940. 8) PÁI .OS Ede 1911 .Az általa közölt mestergerenda házát 1958 telén, illetve 1959 tavaszán még azonosíthattuk. Kiderült a második világháború utolsó éveiben kiemelték, hogy múzeumba szállítsák. Sajnos idegen katonák felfűrészelték, eltüzelték. 9) Személyes tapasztalataimon túl Ilofer Tamás helyszíni gyűjtésére hivatkozhatom. Nyilvánvalóan nem volt véletlen a költséget, fáradtságot nem kímélő település-, épületrombolás a csehszlovák pártállami vezetés