Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Házi Jenő élete és munkássága — Kéziratos műveiből - Horváth Zoltán: Házi Jenő élete és munkássága, bibliográfia

szerint jó volna, ha Házi Jenő kerülné az idegen, főleg németes szavakat és szókölésekel, de végül is az ilyen előfordulásokat elenyésző szépséghibákként értékelte. (Sz. 1933.455.) A 13 kötetet ismertető tudósok minden esetben elismerték a kötetek használhatóságát elősegítő név-és tárgymutató, valamint a rövid szójegyzék gondos elkészítését. Az oklevéltár első három kötetének német nyelvű okleveleit Fuchs Rezső főiskolai tanárral olvasta össze, a továbbiakat dr. Gross Lothárral; a Bécsi Állami Levéltár (Staatsarchiv) osztálytanácsosával — később főlevéltárnokával —, a számadásokat, adó-és dézsmajegyzékeket is gondosan együtt dolgozták át. Vele szemben, hosszú évek során annyira lekötelezettnek érzem magam — írta —, hogy sok-sok fáradtságának megköszönése kevés ahhoz képest, amit valóban megérdemel (H. II. 3. V1.). Az első I-IV. kötet latin nyelvű okleveleit dr. Zsinka Ferenccel, a Magyar Nemzeti Múzeum segédőrével, később őrével olvasta össze, a továbbiakat dr. Ányos Lajossal, a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosával. A kötetek korrektúrájában helyettesei segédkeztek: Kclényi B. Ottó allevéltáros (H. I. 1.), Kasztner Mihály tb. irodasegédliszt (H. 1-IV-), Unger Géza (H. I. 4.-1. 7.), Láng Ferenc (H. II. 1-5.) és Maár Károly (H. II. 5-6.). Az oklevéltár köteteit a Századokban ismertette: Mályusz Elemér (I. 1. Sz. 1922.565-568. és 1.2. 3. Sz. 1925. 279-283.); Kring Miklós (1.4-7. II. 1-2.SZ. 1933.451-455 és 1936.223-224.) Végül Mollay Károly (II. 6. Sz. 1943.489-490). A kötetek tartalmának részletes ismertetésére nem vállalkoztak, viszont felhívták a figyelmet az országos történetírók érdeklődésére számot tarthaló számos politikai, gazdasági és művészettörténeti adatra. Az egyes kötetek tartalmát, azok bevezető részében Házi Jenő ismertette röviden. (I. 1.) Az első rész első kötete az 1162-és 1406 közti időből megmaradt 371 darab oklevelet tartalmazza. (B. 5.) Meglepő a királyi oklevelek nagy száma: 166 darab. Ezek Sopron város jogainak és kiváltságainak fokozatos fejlődését és kiszélesedését szemléltetik: a királyi várból szabad királyi város lett. 1.2. (1407-1429. B. 8.) A német nyelvű oklevelek a latinnal szemben túlsúlyba kerültek. A 480 oklevélből 254 német, 198 latin. Bizonyságai Sopron rohamos fejlődésének, széleskörű összeköttetéseinek és az írásbeliség nagyarányú elterjedésének. A városnak különösen sok gondja volt a szomszédos földesurakkal és a győri püspökkel. 1.3. (1430-1452. B. 10.) A város anyagi jóléte elsősorban ingatlanain nyugodott (39 000 hold földbirtok), amelyei meghatványozott a virágzó ipar és a külfölddel folytatott kereskedelem. Erre a korszakra esett Sopron elzálogosítása. Az osztrák magánlevelek száma megnövekedett. A zsidók történetére vonatkozóan több adat került elő. 1.4. (1453-1459. B. 11.) A város az elzálogosítás (1441) következményeként két malomkő közt őrlődött. Magyarországhoz való ragaszkodásához nem fért kétség. I. 5. (1460-1481. B. 14.) Sopron megszabadult az osztrák függőségtől és Macskakő várának uraitól, a huszitáktól. Az osztrák-magyar határviszonyok többoldalú megvilágítást kaptak. Az osztrák alattvalókkal folytatott levelezés 1466 után szinte megszűnt. 1.6. ( 1482-1520. B. 17.) A 39 év alatt a 362 darab oklevél túlnyomórészt az uralkodóktól érkezett. A kötetet a királyi rendeletek tárának lehetne nevezni. (Mátyástól 32, II. Ulászlótól 146, II. Lajostól 24 darab származik.). A 334 darab oklevél közül 230 latin nyelvű, 144 német. II. Ulászló és II. Lajos súlyos adókat rótt a városra, és állandósultak a