Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve

amely átveszi a Gazdasági Szövetkezetek Szövetségétől a nagyszombati és zólyomi áruelosztó kirendeltségeket, továbbá magába olvasztja a kassai és zsolnai önálló központokat, majd Tornaiján is kirendeltséget létesít a gömöri szövetkezetek részére. 1936. január 1 -jén nyílik meg a Hanza és a NUPOD közös bevásárlási irodája Pozsonyban Centrum néven, melynek vezetője a Hanza főigazgatója. Az említett központok mind a Központi Szövetkezet alvállalatai, a magyar Hanza-központ ellenőrzését is a Központi Szövetkezet végzi, mivel Szlovákiában csak a kényszerközpontnak van meg az ellenőrzési joga. A magyar fogyasztási szövetkezetek egy része a Hanzában tömörül. A közép-szlovákiai (nógrádi és gömöri) magyar fogyasztási szövetkezetek a zólyomi és a tornaijai kirendeltséghez tartoznak. A kárpátaljai magyar szövetkezetek az ungvári revíziós központhoz tartoznak. A Központi Szövetkezet nem vezet külön nemzetiségi statisztikát. A kényszerközpontnak különben nincs egyetlen magyar tisztviselője sem, holott a hozzá tartozó szövetkezetek egyharmada magyar. A magyar nemzetiségű, illetve magyar ügyvitelű szövetkezetek megoszlása Szlovákiában kutatásaim alapján a következő: 310 fogyasztási szövetkezet 65 000 taggal, 150 hitelszövetkezet 31 000 taggal, 14 tejszövetkezet 1500 taggal és 3 millió liter tejtermeléssel, 6 szeszfőző szövetkezet 9000 hl szesztermeléssel, továbbá 15 különböző típusú szövetkezet (erdő-, fakitermelő stb.). Kárpátalján 47 magyar hitelszövetkezet és 30 magyar fogyasztási szövetkezet létezéséről tudok. így összesen 572 magyar szövetkezetünk van Szlovákia és Kárpátalja területén. Hitelszövetkezeteink közül a legtöbb életképes, három nagyobb hitelszövetkezetünk van (Hanza Hitelszövetkezet, Galánta; Signum Hitelszövetkezet, Pozsony és a Christiana Hitelszövetkezet Kárpátalján), de több falusi szövetkezetünknek is többmilliós betétállománya van (például a vágsellyei hitelszövetkezetnek 3 millión felül). Magyar hitelszövetkezeteink betétállományát Szlovákiában és Kárpátalján 150 millió koronára becsülhetjük. Az említett 1919. évi 210. törvény meggátol bennünket abban, hogy külön magyar hitelszövetkezeti központot létesítsünk, amelynek nagy fontosságú céljai lehetnének magyar szempontból (eladósodott magyar földbirtokok felvásárlása, parcellázása vagy földbérlő szövetkezetek létesítése stb.). A szlovákiai magyar mágnás nagyrészt idegen pénzintézetekben helyezi el tőkéjét, magyar bankjainkat és hitelszövetkezeteinket inkább csak a kisemberek támogatják betéteikkel. Szövetkezeti mozgalmunk igen hiányos. Nincsenek földbérlő, termelő, értékesítő szövetkezeteink, de ugyancsak hiányzik egy magyar kölcsönös biztosító szövetkezet is. A hiányok oka a törvények korlátozásában rejlik. Ma135