Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
VIII. A közelmúlt alakulása - 8. Küzdelem a magyar nyelv használatáért
310 A KÖZELMÚLT ALAKULÁSA 318 született egy másik jogszabály, a Megbízottak Testületének határozata, melynek 4. pontja szerint a belügyi megbízottnak intézkednie kellett volna, hogy a magyarlakta területeken a községeket és városokat magyar nyelven is megjelöljék. Azon községek és városok esetében, ahol nem változott meg az eredeti helységnév, a jegyzéket három héten belül el kellett volna készíteni, ahol pedig megváltozott, egy bizottságnak 1952 szeptemberéig kellett volna az anyagot elkészítenie. A határozatnak ezt a pontját nem hajtották végre. Már a július 2-án kelt körlevélből is kihagyták . Akadtak azonban állami szervek, amelyek következetesek voltak a határozat végrehajtásában. így történhetett meg, hogy Besztercebányán, a kerületi nemzeti bizottság épületén kétnyelvű ovális táblán a következő felirat is megjelent: „Kerületi Nemzeti Bizottság, Besztercebánya". A nacionalista törekvés végül is erősebbnek bizonyult, a táblát két esztendő után egynyelvűre cserélték. A helységnevek magyar és ukrán megfelelőjének hivatalos használata jó ideig megoldatlan kérdés maradt. A magyar nyelvű sajtóban kialakult ugyan többé-kevésbé elfogadható gyakorlat, a sajtó azonban nem tekinthető hivatalos nyelvhasználatnak, a lakossággal való hivatalos érintkezésnek. Az 1968-as esztendő folyamán ugyan kihirdették a hivatalos lapban a nemzetiségi alkotmánytörvényt, de a Szlovák Nemzeti Tanács nem fogadott el hozzá végrehajtási törvényt. Megszavazott viszont egy törvényt a Szlovák Szocialista Köztársaság területi beosztásáról. Ennek a 71. számú törvénynek a 6. §-a a helységnevek (községek, városok, városrészek stb. elnevezése) megállapítását és megváltoztatását a Belügyminisztérium hatáskörébe utalta, azzal a megkötéssel, hogy ezt a jogot az illetékes járási és helyi nemzeti bizottságokkal együttműködve gyakorolhatja 42 9. E törvény alapján adta ki a Belügyminisztérium az 1970. június 18-i 93. számú hirdetményét, amellyel meghatározta a város- és községnevek megállapításának és megváltoztatásának feltételeit és módját 43 0. 428/ Vö.: Úrad predsedníctva Zboru povereníkov, číslo: 626/1952-SP-taj, Bratislava dňa 2. júla 1952. Predmet: Zpráva o niektorých otázkach občanov maďarskej národnosti s návrhom organizačných opatrení. 429/ E törvényt hatályon kívül helyezte a Szlovák Nemzeti Tanács 1970. december 28-i 130. sz. törvényének 11. §-a; a 6. § szövegével azonos hangzású az új törvény 9. §-a. 430/ Vö.: Vyhláška Ministerstva vnútra SSR z 18. júna 1969, č. 93 o určovaní názvov obcí a ich častí, ulíc a iných verejných priestranstiev a o číslovaní budov. — Zbierka..., 1970. évf, 29. rész, 425—428.1.