Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Szép Ernő: Lopni

^«l**. J r>n%*.*. J gZÉP ERNŐ ÍRÓ, SZÜL. Í884-BEN IÍUSZTON. KORÁJA FELTŰNT DALLAMOS VERSEIVEL ÉS MÉLYENSZÁNTÓ PRÓZAI ÍRÁSAIVAL Szép Ernő Este van, késő este, kilenc óra. Némelyik kora ősra este olyan sötét tud már lenni, olyan vaksötét, akár a ten­ger mélysége. Különösen az ilyen kicsi község felett, ahol már hét óra tájban kezdenek lefeküdni, ahol az utcát nem világítják, ahol a boltot bezárták, meg a kocsmát is bezár­ták kilenc órára, mert hol van már az a szép világ, mikor a magyarok este is beüllek a hosszú asztal mellé, iszogattak, óbégattak, verekedtek. Jegyző úrék, doktor úrék, papék. tanítóék, ha fenn is vannak, kártyáznak vagy olvasgatnak még, betették a zsalut, az életükből egy szikra ki nem vilá­gít az utcára. Se a házak előtt az árokparton nem pislog már a szentjánosbogár, az is csak addig szeret itt szerepel­ni, míg nyár van, míg teli van az ég csillaggal, azoknak mutogatja magát, azoknak hízelkedik. És micsoda cseai

Next

/
Oldalképek
Tartalom