Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Nagy Endre: A kéményseprő neje

Nagy Endre A Áémétuffiepbö- siefe~ A legfürgébb, legfáradhatatlanabb, legszimatosabb földrajzkutatók a fővárosi kismamák, amint déjtájban a babával sétára indulnak és úgy tartják kezükben a gyermekkocsi nikkelfogantyúját, mint a varázsvesszőt. Hiába van tél, hiába borítja a piszkos, sűrű köd reménytelenül az eget, ők látnoki biztonsággal tudnak eltalálni arra a kis sarokra, ahol a hely titokzatos földrajzi alakulatai folytán mindig dereng egy kis kékség az égen, mindig átcsurog a téli szomorúságon egy kis napfény és amelyet elkerülnek a csúf, nyugtalanító szelek. Aki a vándormadarak agyacskájába azt az iránytűt elhelyezte — az tanította meg őket is a meteorológia e titkaira. Déltájban például félrehúzzák a tűzhelyről a kész ebédet, hogy el ne pangjon, amíg a férjuram haza nem jön, gondosan beágyazzák a puha fehér holmikba a drága kis babát, csak úgy a slafrokk fölé magukra húzzák a tiyúlprémmel szegélyezett konfekciós kabátot és leszaladnak a Körönd egyik sarkára, leülnek a vasrácsos kerítés kőalapzatára, félrevonják a gyerekkocsi függönyét és oda-