Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Bajmóc

ppen úgy mini Munkács vagy Krasznahorka, nem élettelen rom Bajmóc sem, hanem beszélő valóság. Gróf Pálffy János a magyar mulf iráni érzett rajongó tiszfeleíéí párosította példás áldozatkészségével és azt a várromot mely a 13. századbeli Boinik rablólovagof vallotta építőjének, de melyet a századok vihara és a fegyverek rombolása pusztulásra szánt : a mult 19. század vége felé nem csak teljesen újraépítette, hanem a külföld figyelmét is reáirányífoíta e monumentális, gótstilű várkolosszus falaira. Visszajött a mulf. Mert Máfyás király uralkodása maid meg Pálffy János birtokoselődjének, Korvin János hercegnek idején nem egy külföldi főember fordult meg Bajmóc várában s csodálatfal töltötték el őket annak hatalmas méretei, fönséges tájéka és a történetébe fonódó hol bájos, hol meg komoly regék. Abból a korból a tragikus sorsú János herceg korából származó az a történelmi adalékokkal átszőtt rege is, melynek hőse ugyan legkevésbbé sem vonzó, de a kor képét regés alakjában is híven festi. ... Az agg Majthényi Ráfael várnagy lemondott hivataláról, mert háí öreg csont volí már s maga is érezíeláíía, hogy nem íeljesífheíi íöbbé várnagyi köíelességeif azzal a hévvel s körülfekiníéssel, mini azí hosszú éveken áí íeífe. Korvin herceg mélfányolfa az öreg inditó okaií és helyébe megtette Bajmóc várnagyává Póky Péíerí. No, alaposan beválasztott e különben neki kedves emberével. — 447 -