Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)
Léva
szigetére viťťe. Záchék véres tragédiájának, vagy lehet úgy is hogy legendájának és a király szégyenletesen páratlan Ítéletének egyik epizódja tehát Léva várában játszódott le. Zsigmond király a várat 1395-ben Sárai László temesmegyei comesnek adományozta. Ennek fia Péter, röstelte a sárbeli nevet és kipublikálfaíta : — Hallják mindenek, hogy nem vagyok sárból való, hanem vagyok Léva ura, tehát Lévai Péter vagyok én. Dixi. Mikor aztán uton-útfélen üldözte, verte, öldöste a huszitákat, még egy ragasztott nevet kapott s lett belőle Lévai Cseh Péter. A Lévai család 158 éven áí bírta Lévát. Persze megszakításokkal, ami csak a vár szépséges és kivánaíos volta melletí bizonyií. Lévai Zsigmond II. Lajos alaíí és a mohácsi vész uíán Bars vármegye főispáni székéi tölíöííe be s emelleíí udvari hivatali is viselt. Nagyon „gut gesinnt" úr volt iehát Ferdinánd király oldalán. És mégis megtörtént, hogy egy szép napon a megyebeli urak összedugták fejüket : — Hallottad ? a főispán Szapolyaihoz pártolt. — Lehetetlen az. Majd akkor hiszem, ha a Garam visszafelé folyik hozzánk Szenígyörgytől. A Garam ugyan folytatta továbbra is rendes útját a Duna felé, azonban Lévai Zsigmond pálfordulása mégis megtörtént. Ok : keresd az asszonyt. Felesége, Petrovich Anna volt az, aki nemcsak férjét, hanem a vármegye túlnyomó részét is János király hűségére bízta. Zsigmond hamarosan megkapta a hütlenségi nótát és Ferdinánd Léva várát az ő nejének, Anna királynénak adományozta. De hát ez csak olyan íruccos adományozás volt, mert mikor Ferdinánd Buda várát vívta az abba befészkelődött törökkel szemben ; ez ostrom egy rohamában esett el Lévai Gábor. A király visszaadta a hősi halott özvegyének, Thurzó Annának s János fiának Lévát. Thurzó Anna nem volt még abban a korban, hogy az özvegyi fátyolt állandósítani kivánta volna fején és feleségül ment Balassa Menyhérthez. No, ugyan jól beválasztott. Első dolga volt autokrata férjének, hogy Léva várát az ő saját tulajdonának jelentette ki. — 423 -