Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Ajnácskő

Izabellával, a szenť korona megszerzésével és Bécsbe szállításával volt nyakig elfoglalva. Közben tudomására jutott, hogy nejét Thurzó Annát és gyermekeit Báthory István fogságban tartja. Elviharzott hát Szatmár tájékára, hogy őket kiszabadítsa. Míg így futkosott félországon át és öklét rázta hol a török, hol meg Báthory felé : Ajnácskő végleg kicsúszott kezei közül. Mert a török ugyan kitakarodott abból, de most meg már sorjában váltogatták egymást birtoklása körül a Kubinyi, Loráníffy, Rhédey s végre a Széchy családok. Úgy hogy Balassa Menyhért nem tudta végét várni mig újra reákerül a sor, fogta magát és ismét csak dühében — meghalt. Széchy György váratlan s tragikus halála után leányainak uralma alá került a vár, akik közül Mária annak különösen katonai megerősítésén dolgozott. A tapasztalatokat és gyakorlatot úgy látszik itt szerezte a későbben történt murányi szerepléséhez. Azonban itt Ajnácskőn nem végződött a dolog oly regényesen, mint Murányban. Mert a török a gyöngédség minden érzelme nélkül körülfogta a várat és első ittléte után kilencvenkilenc évre, ismét bevonult abba. Nagy biztonságban érezte itt magát Mohamed népe négy évtizeden át. De midőn a török félhold erősen fogyóban volt a magyar föld felett s midőn Abdi budai pasa mindenfelől összevonogaíta a török hadakat, hogy a próféta előházáf és a török birodalom kulcsát — már mint Buda várát — sikerrel védhesse a keresztények előrelátható támadása ellen: akkor Vécsey Sándor egyszeri rajtaütéssel bevette a várat. Bármily gyors és bravúros volt is e rajtaütés, a vár török parancsnoka — Haszár. bég — mégis ráért arra, hogy annak ormaira üszköt dobasson. — Ha a vár nem lehet az enyém — őrjöngött a lángban álló falak között — soha senki másé se legyen többé 1 Vécsey Sándor aztán I. Lipót királytól donációt kapott az erősen megrongált várra s birtokra, megkapta az ajnácskői előnevet és a báróságot is. Beházasodás révén utóbb a Vayak és nagyiványi Feketék is urai a birtoknak, — 305 — 17