Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Sajógömör

ma hírneves Ptolomaeus Claudius, az ős rómaiak és görögök sorában világhírű tudósnak számított. Már hogyne, mikor fogta a circulumáí és megdönthetetlen érvekkel állapította meg, hogy ez a mi földgolyóbisunk olyan mozdulatlanul áll, mint a római Forum vagy az athéni Aeropag boltívei. Ezt a lustán veszteglő nagy testet aztán felmércsikélte és lerajzolta. Volt reá tág tere a két világbirodalom talaján. Ezen munkálkodása közben eljutott Aquincumba, sőt innen is tovább nyomult északnak, a kvádok és sarmafák földjére. Lerajzolt minden várost és minden erősséget, érdekelte az emberek koponyájának alakulata, a kőzetek összetétele, a napórák formája és a csillagok befolyása az egyes vidékek embereinek étvágyára. Hát ez a Píolomaeus az ő barangolásainak közepeííe egyszer csak a Sajó völgyébe kerüli és ott nagyon szemrevaló várra bukkant. Nosza gyorsan térképezte és elnevezte Gorman várnak. A honfoglaláskor már Gumur a vár neve és Bors vitéznek — a róla elnevezett nemzetség első ismert tagjának — jutott osztályrészül azon szolgálatainak jutalmául, melyekkel az uj haza északi határait eredményesen megvédte s biztosította. Hajtogatta szép csendesen ágait a nemzetség, nem is volt semmi baj. Egész addig, mig az első Bors egyik unokája, ama szintén Bors névre hallgató comes meg nem hallotta, hogy II. István király beteg. Ott nyavalygott a szegény — 283 -