Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Krasznahorka

A királyi bíróságok lassú menefii iťélkezéseiť is szükségteleneknek ťarťoťťa Ferenc úr oíť Krasznahorkának általa exterritoriálissá előléptetett falai között. Amint ez ama Fischer András lelkész szomorú esete is bizonyítja, akit holmi vitázó összekapás miatt a vár legmagasabb bástyáiról egyszerűen ledobatott. Erőszakos élet gyümölcse, az erőszakos halál. Bebek Ferenc is dicstelenül végezte életét, mert miután a két király pártja között itt is ott is ravaszul benfenteskedett, végre Izabella kivégeztette. Még az ő halála évében mondta ki a magyar országgyűlés a hozzá teljesen hasonlatos György fiának száműzetését, ami azonban nem zárta ki nála azt, hogy meg ne védje a császári hadak ostroma ellen Krasznahorka várát. Puchaim generális hosszú orral s eredménytelenül volt kénytelen elvonulni a vár alól. Dacára ezen közfigyelmet keltett haditeftnek, a Bebek család napia leáldozóban volt. És teljesen letűnt a látóhatárról, midőn pár év multán Schwendi generálisnak sikerült valamenynyi Bebek birtokot elfoglalni. Krasznahorka a koronára szállott. És ez időben került az első Andrássy is Gömör földjére. Ott lenn Erdélyben erős korreskedések folytak egyrészt Báthory István, másrészt Békés Gáspár fejedelem- 243 - (|