Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Nedec

alaťť el lehetett érni mikor szorult a kapca. Különösen Kauffang Zsigmond tünt ki ez igazság szorgalmas műve­lésében, úgy hogy fönnmaradt róla a mondás : — Wenn der Sigismund Kauffang keine Kaufleuťe fing und beraubet, so svard er krank. Jaj de sok derék szepesi és lengyel kereskedőt ťeřť koldussá ez a rablólovag és bandája, de sok becsületes lengyel és magyar iparos nyögte ez időben Nedec bör­töneit, várván a könyörtelenül bekövetelt váltságdíj meg­küldését Krakkó vagy Kassa felől. Ugy ám, de a várnépségnek s a foglyoknak enni is kellett, Ezen elemózsiát is megszervezték bőségesen, mert nem egyszer véres cseíepátékaí rendeztek különö­sen Szepesbéla lakosaival a szomszédos legelők végett és az általuk innen elhajtott barmok nemcsak a konyha szükségleteit fedezték bőségesen, hanem kereskedési célokra is tellett még belőlük Ebben Vitzhum György ügyeskedett, akit aztán ezért főnökének ismert el az egész banda. Végre is az erélyes Bebek Ferencnek sikerült Vitzt­humőt, Kauffangot és cinkosaikat Nedecről kipörkölni, akiknek azután Bécsben fejüket is vették. János prépostnak hát teljesült szíve vágya s övé volt Nedec vára. Azonban Vitzthum s társainak garázdái­— 237 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom