Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

Kovács Endre: A sarlós mozgalom és a magyar irodalom. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből, Bp. 1962, 301—336. 1. A munkásmozgalomba való bekapcsolódás és fokozatos beolvadás folyamatának három jelentős állomása van: 1. A Sarló első nyilvános fellépésének számító programest, melyet 1929. március 22-én a pozsonyi Prímás-palota tükörtermében rendeztek meg. „A Sarló vezetőjének szájából itt hangzik el első ízben, hogy meg akarja szervezni a gyári és földmunkásság, a kisiparosság és a kisgazdatársadalom »öncélú« ifjúsági mozgalmait." (Kovács Endre: i. m., 316. 1.) 2. Az 1930. március 15-én rendezett pozsonyi „házi" ünnepély, ahol a kelet-európai konföderáció koncepciójának első részletes kifejtése hangzott el Boross Zoltán előadásában. Ezzel egy időben történt a híres budapesti koszorúaffér, amely határon innen és határon túl hatalmas vihart keltve a Sarló programjának lényeges tisztázódását segítette elő. 3. Az 1931 szeptemberében Pozsonyban megrendezett impozáns országos kongresszus, amely már „teljes kibontakozásban mutatta meg a népiességből a szocializmus elvi és gyakorlati programjához eljutott mozgalmat". (Kovács Endre: i. m., 330. 1.) A „felvidéki szellem" fogalomkörét és megnyilvánulását igen érdekesen határozza meg a jobboldali beállítottságú Borsody István: „A csehszlovákiai magyarság ... húsz év alatt demokratizálódott. Megváltoztak társadalmi ideáljai, az új ideál... születés, származás, foglalkozás miatt emberi megaláztatást el nem visel, a címet, rangot, méltóságot csak megfelelő tartalom fejében hajlandó elismerni, megveti a szolgalelkűséget, az úr és szolga megalázó viszonyát, szociális felelősségérzete és öntudata a magyar társadalmi reformok egész sorát látja szükségesnek. Emberi tekintetben tehát — ezt gyakran megállapították — tisztább és emelkedettebb... a csehszlovákiai magyar, mint az átlag magyarországi. A csehszlovákiai magyar... gyakran elégedetlenül és nyugtalanul fordul meg a magyarországi társadalom egyes köreiben ... Ezzel szorosan összefügg a magyarországi társadalmi és szociális viszonyok kedvezőtlen kritikája, mert — csak példának felhozva — a földbirtokreform és szociális reformok, az általános titkos választójog késlekedése, vagy a normálisnál nagyobb cím- és rangkórság, csupa olyan intézményes szépséghiba, amit a kisebbségi magyar még anyaországának sem tud megbocsátani... Az anyaország nem ad olyan emberi eszményeket, amelyek abszolút vonzó erőt gyakorolhatnának a határon túli magyarokra." (Borsody István: Magyarország és a csehszlovákiai magyarság. In: Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938, Bp. 1938, 211—219. 1.) Kovács Endre: i. m., 302. 1. A sarlós nemzedék magyarországi hatása már a regösmozgalom 215